<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Ajánló honlap - PR</provider_name><provider_url>https://honlap.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Kárpáty Zoltán</author_name><author_url>https://honlap.cafeblog.hu/author/karpatynewsgmail-com/</author_url><title>A Holnap is élünk megközelítése</title><html>&lt;h3&gt;Holnap is élünk - Kovács Vilmos kárpátaljai sorsregénye&lt;/h3&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;&lt;img class=&quot;alignright wp-image-616 size-medium&quot; src=&quot;https://honlap.cafeblog.hu/files/2014/07/holnap-is-elunk-1965-188x300.jpg&quot; alt=&quot;Holnap is élünk - Kovács Vilmos&quot; width=&quot;188&quot; height=&quot;300&quot; /&gt;Irodalom&lt;/b&gt; - Kárpátalja. Azt gondolom, nagyon fontos momentum, ha ma Kárpátalján ezt egy fiatal irodalomkritikus Kovács Vilmos kultikusan tisztelt regényével kapcsolatban le meri írni annak ellenére, hogy nyilvános szerepléseivel, publikációival, szerkesztői státusával ő maga is a népi kánon kárpátaljai védvonalain belül helyezkedik el. &lt;a href=&quot;http://ungparty.net/blog/2014/07/27/holnap-is-elunk-megkozelites/&quot;&gt;A Holnap is élünk megközelítése&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;
&lt;blockquote&gt;
&lt;p&gt;&lt;br /&gt;Kárpátalja posztkommunista mitológiájában Kovács Vilmos mártírként, Balla László a sátáni hatalom kiszolgálójaként jelenik meg, és ez meghatározza művük olvasási lehetőségeit. Holott a két életrajz igen sok ponton hasonlít. Mindketten 1927 nyarán születtek. Balla szobrászként végzett, majd tanár lett és 1951-től újságíró. Kovács pénzügyi főiskolára járt, tanácsi vb-titkár, adóhivatali főreferens, 1954-től az ukrán járási lap könyvelője, munkatársa; 1958-tól 1971-ig a Kárpáti Kiadó szerkesztője, vezető szerkesztője lett. Balla 1951-től dolgozott szerkesztőként a kiadónál, magyar tankönyveket írt, magyar irodalmat tanított az ungvári egyetemen. 1965-től 1987-ig a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztője volt. Kovácsot pályakezdése idején Balla támogatta, és úgy tűnik, hogy (a Holnap is élünk kapcsán támadt nézeteltérés ellenére) az 1970-es évek elejéig kollegiális kapcsolatban álltak. Mindketten intenzíven foglalkoztak az új nemzedékekkel: &lt;a href=&quot;http://k%C3%A1rp%C3%A1talja.net/magyar-irodalom-karpataljan/&quot; target=&quot;_blank&quot; rel=&quot;noopener&quot;&gt;irodalom-szervezőként Kárpátalján Kovács Vilmos a Forrás Stúdió&lt;/a&gt; fiatal alkotóinak mentoraként 1967-től, Balla a József Attila Irodalmi Stúdió néven szervezett fiatal írói csoport vezetőjeként 1971-től. Kovácsot 1971-ben eltávolították állásából (a pletyka úgy tudja, hogy ebben Balla keze is benne volt), szegényen, egyre betegebben és magányosabban a magyar őstörténetet kutatta; e tárgyban fogant roppant terjedelmű és balsejtelemmel emlegetett munkája kiadatlan. Balla is egyre kevesebbet publikált, a térség magyar szellemi életének pártmandarinjává nőtte ki magát. Ma úgy mondják: élet-halál ura volt. Ez természetesen metafora. A változások óta alig hallani róla, csak egykori pártfogoltjai emlegetik olykor, gyűlölködve. Kovács szörnyű szenvedések között 1977-ben meghalt.&lt;/p&gt;
&lt;/blockquote&gt;</html><type>rich</type></oembed>