![](\"http:\/\/hir.lira.hu\/dm\/kep\/mennyi_az_eleg.jpg\") <\/span><\/div><\/td> <\/tr><\/tbody><\/table><\/div> Robert Skidelsky \u2014 Edward Skidelsky<\/span><\/div>Mennyi az el\u00e9g?<\/span><\/div>A p\u00e9nz im\u00e1data - \u00c9rvek a j\u00f3 \u00e9let mellett<\/span><\/i><\/span><\/div>Ford\u00edtotta: Felcsuti P\u00e9ter<\/span><\/i><\/span><\/div>
2012 egyik sikerk\u00f6nyv\u00e9t tartja a kez\u00e9ben az olvas\u00f3. Szerz\u0151je Robert Skidelsky, a University of Warwick Politikai Gazdas\u00e1gtan Professor Emeritusa, akinek John Maynard Keynesr\u0151l \u00edrt h\u00e1romk\u00f6tetes monogr\u00e1fi\u00e1ja sz\u00e1mos d\u00edjat kapott, 1991-ben lovagg\u00e1 \u00fct\u00f6tt\u00e9k, 1994-ben pedig a Brit Akad\u00e9mia tagja lett, \u00e9s fia, Edward Skidelsky egyetemi oktat\u00f3, a University of Exeter tan\u00e1ra.
K\u00f6nyv\u00fckkel, ahogy \u00edrj\u00e1k, az volt a c\u00e9ljuk, hogy \u201eseg\u00edts\u00fcnk \u00fajragondolni, mit is akarunk kezdeni az \u00e9let\u00fcnkkel: mi c\u00e9lt szolg\u00e1l a p\u00e9nz, \u00e9s mit jelent a \u00bbj\u00f3 \u00e9let\u00ab. Ennek r\u00e9szek\u00e9nt feleleven\u00edtett\u00fck azokat a filoz\u00f3fiai \u00e9s erk\u00f6lcsi ide\u00e1kat, amelyek ugyan divatjam\u00faltak, de kor\u00e1ntsem halottak. [\u2026] Az emberek igyekeznek a lehet\u0151 legt\u00f6bbet el\u00e9rni az adott keretek k\u00f6z\u00f6tt, de \u00e9l benn\u00fck a v\u00e1gy, hogy egy jobb rendszerben \u00e9ljenek. Ezzel a k\u00f6nyvvel szerett\u00fcnk volna seg\u00edteni, hogy k\u00f6z\u00f6sen megtal\u00e1ljuk ezt a jobb rendszert. [\u2026] Azt szeretn\u00e9nk, ha a t\u00e1rsadalmi berendezked\u00e9s a j\u00f3 \u00e9letre \u00f6szt\u00f6n\u00f6zne \u2013 ha megk\u00f6nny\u00edten\u00e9 az emberek sz\u00e1m\u00e1ra, hogy kil\u00e9pjenek a m\u00f3kusker\u00e9kb\u0151l, p\u00e9ld\u00e1ul \u00fagy, hogy felismerik: l\u00e9tezik olyan \u00e9let, amelyben a p\u00e9nzkeres\u00e9s nem j\u00e1tszik meghat\u00e1roz\u00f3 szerepet\u201d.
A k\u00e9t szerz\u0151 arra keresi a v\u00e1laszt, mi az oka, hogy hosszabb id\u0151t\u00e1vot tekintve egyre t\u00f6bb a fejlett orsz\u00e1gok GDP-je, a boldogs\u00e1g, az \u00e9lettel val\u00f3 el\u00e9gedetts\u00e9g m\u00e9gsem n\u0151. Mi\u00e9rt nem \u00e9rj\u00fck el a Keynes \u00e1ltal 2030 k\u00f6r\u00fclre megj\u00f3solt fejl\u0151d\u00e9s v\u00e9g\u00e9t, amikor mindenkinek megvan mindene, amit n\u00e9h\u00e1ny \u00f3ra munk\u00e1val megszerez, \u00e9s sokkal t\u00f6bb a szabadideje, amit maga oszt be? Mi motiv\u00e1lja az \u00e1lland\u00f3 n\u00f6veked\u00e9st, a fogyaszt\u00e1s hajh\u00e1sz\u00e1s\u00e1t? Korl\u00e1t szabhat\u00f3-e ennek?
Ahogy a k\u00e9t szerz\u0151 meg\u00e1llap\u00edtja, t\u00fal sok a luxus \u00e9s t\u00fal sok az egyenl\u0151tlens\u00e9g a jelenkor t\u00e1rsadalm\u00e1ban. Sokkal kevesebb id\u0151t kellene p\u00e9nzcsin\u00e1l\u00e1ssal t\u00f6lten\u00fcnk, \u00e9s j\u00f3val t\u00f6bbet olyan dolgokkal, amelyek val\u00f3ban fontosak: a szabadid\u0151vel, a tud\u00e1ssal, a bar\u00e1ts\u00e1ggal. Ezekre az \u00e1rtalmatlannak t\u0171n\u0151 \u00e1ll\u00edt\u00e1sokra \u00e9p\u00edtve a szerz\u0151k radik\u00e1lis politikai aj\u00e1nl\u00e1sokat fogalmaznak meg. Szerint\u00fck olyan helyzetet kell teremteni, amelyben cs\u00f6kken az emberekre nehezed\u0151 nyom\u00e1s, hogy p\u00e9nzt kelljen keresni\u00fck, amit azt\u00e1n \u00e9rtelmetlen fogyaszt\u00e1sra ford\u00edtanak. Ez\u00e9rt az \u00e1llam dolga, hogy minden lakos\u00e1nak rendszeres havi j\u00f6vedelmet foly\u00f3s\u00edtson, amely lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy az embereknek, ha \u00fagy d\u00f6ntenek, kevesebbet kelljen p\u00e9nzkeres\u00e9s c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l dolgozniuk. Ezenk\u00edv\u00fcl cs\u00f6kkenteni kell az \u00f6szt\u00f6nz\u00e9st a fogyaszt\u00e1sra (luxusad\u00f3k, m\u00e1s fogyaszt\u00e1si t\u00edpus\u00fa ad\u00f3k, a rekl\u00e1mra ford\u00edtott k\u00f6lts\u00e9gekkel ne lehessen az ad\u00f3alapot cs\u00f6kkenteni stb.), \u00e9s n\u00f6velni az \u00f6szt\u00f6nz\u00e9st a megtakar\u00edt\u00e1sokra. Emellett lehet\u0151v\u00e9 kell tenni \u2013 s\u0151t az oktat\u00e1ssal \u00f6szt\u00f6n\u00f6zni \u2013 az alkot\u00f3, az \u00f6nk\u00e9ntes, karitat\u00edv stb. tev\u00e9kenys\u00e9geket. <\/span><\/div><\/td> <\/tr><\/tbody><\/table><\/div> M\u00e9ret: 130\u00d7197 mm
Terjedelem: 320 oldal
K\u00f6t\u00e9s: F\u00fcles karton\u00e1lt
\u00c1r: 3490 Ft
ISBN: 978 963 1362 17 6<\/span><\/div><\/td><\/tr><\/tbody><\/table><\/td><\/tr><\/tbody><\/table><\/div><\/td><\/tr><\/tbody><\/table><\/div><\/td><\/tr><\/tbody><\/table>\n
","type":"rich"} | | | |