{"version":"1.0","provider_name":"Aj\u00e1nl\u00f3 honlap - PR","provider_url":"https:\/\/honlap.cafeblog.hu","author_name":"K\u00e1rp\u00e1ty Zolt\u00e1n","author_url":"https:\/\/honlap.cafeblog.hu\/author\/karpatynewsgmail-com\/","title":"K\u00f6lt\u00e9szet Napi Jazz K\u00f6lt\u00e9szet","html":"
\r\n

Jazz K\u00f6lt\u00e9szet Budapest - Git\u00e1r iskola<\/h2>\r\n\"Jazz<\/div>\r\n
\u00a0<\/div>\r\n
K\u00f6lt\u00e9szet Napi Jazz K\u00f6lt\u00e9szet:
Fenyvesi Ott\u00f3 - vers,
L\u0151rinszky Attila - nagyb\u0151g\u0151,
Gyukics G\u00e1bor - vers.

2013. \u00e1prilis 11., cs\u00fct\u00f6rt\u00f6k, 19:00
Jedermann kocsma, k\u00e1v\u00e9z\u00f3, \u00e9tterem (Budapest, R\u00e1day utca 58.)

T\u00e1mogatja: EMMI, Nemzeti Egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9si Alap, Maszre

\r\n

\u00a0A Jazz K\u00f6lt\u00e9szet\u00a0<\/h3>\r\nrendezv\u00e9nyen V\u00e9csei Rita Andrea \u00e9s Gyukics G\u00e1bor verseivel lepi meg a n\u00e9z\u0151ket, Benk\u0151 R\u00f3bert pedig a zenei al\u00e1fest\u00e9st biztos\u00edtja.
\r\n
A Sz\u00e9p\u00edr\u00f3k T\u00e1rsas\u00e1g K\u00f6nyv ut\u00f3\u00e9lete elnevez\u00e9s\u0171 irodalmi besz\u00e9lget\u00e9s-sorozat\u00e1n, a\u00a0Jazz K\u00f6lt\u00e9szet<\/b>esten vend\u00e9g lesz V\u00e9csei Rita Andrea, Gyukics G\u00e1bor k\u00f6lt\u0151k \u00e9s Benk\u0151 R\u00f3bert jazz zen\u00e9sz.<\/div>\r\n
V\u00e9csei Rita Andrea\u00a0<\/b>vers \u00e9s r\u00f6vid pr\u00f3za\u00edr\u00f3, munk\u00e1ja mellett irodalmi foly\u00f3iratokban \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti port\u00e1lokon publik\u00e1l.<\/div>\r\n
\"Jazz\u201cMag\u00e1r\u00f3l besz\u00e9l, most E\/3-ban, ez nem vers, ez bemutatkoz\u00e1s. Meg kellene mondania, ki \u0151. Egy f\u00e9l\u00fatonlev\u0151, mell\u00e9kesen a v\u00e1g\u00e1nyok k\u00f6z\u00f6tt. Szeret ott s\u00e9t\u00e1lni, kicsit vesz\u00e9lyes, kicsit unalmas, pont j\u00f3. A gyerekeinek nem aj\u00e1nlan\u00e1. Elk\u00e9pzelni, milyenek a vasak, a szaros talpf\u00e1k, a k\u00f6vek, az legyen el\u00e9g. Ha verset \u00edr, nincsenek r\u00edmek, ha novell\u00e1t, elv\u00e9tve igen. R\u00f3zsasz\u00edn helyett m\u00e1s szavakat haszn\u00e1l. Ki tudja mondani, hogy sz\u00edvvir\u00e1g, pedig az k\u00f6zel piros. M\u00e1sok sz\u00f6vegeit d\u00e9lut\u00e1ni kock\u00e1s pl\u00e9dk\u00e9nt k\u00edv\u00e1nja, lehet ellazulni alatta, nem l\u00e1tni mag\u00e1t, ha nem akarja, ha meg ny\u00fcsz\u00edteni kell, azon is tomp\u00edt az azonos mint\u00e1zat. N\u00e9ha kedve van semmi j\u00f3 nincs a h\u00f3es\u00e9sben-dolgokr\u00f3l fecsegni nem a cseten. Most p\u00e9ld\u00e1ul elmes\u00e9ln\u00e9, mi k\u00f6ze a krist\u00e1lycukros keny\u00e9rnek hajnal h\u00e1rom fel\u00e9 a Zempl\u00e9nben ahhoz, hogy nem lett katona.\u201d<\/i><\/div>\r\n
Gyukics G\u00e1bor<\/b>\u00a01988 \u00f3ta itthon, illetve az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban \u00e9l\u0151, angolul is alkot\u00f3, angol \u00e9s magyar m\u0171ford\u00edt\u00e1sai \u00e1ltal is j\u00f3l ismert szerz\u0151 a modern hazai \u00e9s a modern amerikai k\u00f6lt\u00e9szet hagyom\u00e1nyainak \u00f6tv\u00f6z\u00e9s\u00e9vel alak\u00edtotta ki egy\u00e9ni hangj\u00e1t, eredeti l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dj\u00e1t. A magyarorsz\u00e1gi nyitott versfelolvas\u00f3 estek meghonos\u00edt\u00f3ja. 1999 \u00f3ta sz\u00e1zn\u00e1l t\u00f6bb est szervez\u0151je \u00e9s levezet\u0151je, melyeken neves \u00e9s kev\u00e9sb\u00e9 ismert megh\u00edvott k\u00f6lt\u0151k egyar\u00e1nt szerepeltek. A\u00a0100 ezer k\u00f6lt\u0151 a v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e9rt<\/i><\/b><\/a>\u00a0c\u00edm\u0171 rendezv\u00e9ny egyik szervez\u0151je.<\/div>\r\n
Benk\u0151 R\u00f3bert\u00a0<\/b>a\u00a0Dresch Mih\u00e1ly Quartet lemezeinek rendszeres k\u00f6zrem\u00fck\u00f6d\u0151je. T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt amiatt is ismert, hogy a magyar nagyb\u0151g\u0151s\u00f6k k\u00f6z\u00f6tt, tal\u00e1n az egyed\u00fcli, aki nem tesz kir\u00e1ndul\u00e1sokat egy\u00e9b ir\u00e1nyzatok fel\u00e9, \u00e9s p\u00e1ly\u00e1ja kezdete \u00f3ta ragaszkodik a leg\u00e9rz\u00e9kenyebb \u00e9s legprogressz\u00edvabb improvizat\u00edv zenei ir\u00e1nyzatokhoz.<\/div>\r\n
Jazz k\u00f6lt\u00e9szeti est<\/b>
V\u00e9csei Rita Andrea, Gyukics G\u00e1bor, Benk\u0151 R\u00f3bert
Id\u0151pont: 2013. febru\u00e1r 14. 21:00
Helysz\u00edn: Jedermann k\u00e1v\u00e9z\u00f3, Budapest<\/strong><\/div>\r\n
\u00a0<\/div>\r\n

Jazz \u00e9s k\u00f6lt\u00e9szet<\/b><\/span><\/h2>\r\n
K\u00f6zvetlen\u00fcl sem a pr\u00f3za, sem a dr\u00e1ma nem sz\u00edvott mag\u00e1ba annyi mindent a jazzb\u0151l (\u00e9s a blues-b\u00f3l), mint a k\u00f6lt\u00e9szet. A folyamat a blues-zal, a sz\u00e1jhagyom\u00e1ny \u00fatj\u00e1n terjed\u0151, \u00e9l\u0151 n\u00e9pk\u00f6l\u00adt\u00e9szettel kezd\u0151d\u00f6tt. A blues<\/i> form\u00e1ja egyszer\u0171: h\u00e1rom soros stanza, a m\u00e1sodik sor \u2013 n\u00e9ha vari\u00e1lva \u2013 ism\u00e9tli az els\u0151t, a harmadik feloldja az ism\u00e9tl\u00e9s \u00e1ltal keltett fesz\u00fclts\u00e9get. A blues hangulata a melank\u00f3lia \u00e9s a humor k\u00f6z\u00f6tt egyens\u00falyoz; gyakran szomor\u00fa, levert, de sohasem rem\u00e9nyvesztett. A blues nem az\u00e9rt k\u00f6lt\u0151i, mert az \u00e9nekes k\u00f6lt\u0151i form\u00e1ban akarja kifejezni mag\u00e1t. Azt mondja el, amit el kell mondania, a t\u0151le telhet\u0151 legjobb m\u00f3don. A blues hat\u00e1sa term\u00e9szetes egyszer\u0171s\u00e9g\u00e9ben, k\u00f6zvetlens\u00e9g\u00e9ben, az \u00e9lethelyzetek \u00e9rzelmi t\u00f6lt\u00f6tts\u00e9g\u0171 rajz\u00e1ban rejlik. A bluesk\u00f6lt\u00e9szet az amerikai irodalom olyan alkot\u00f3inak m\u0171veit term\u00e9keny\u00edtette meg, mint Sterling A. Brown, Langston Hughes, Jack Kerouac, Amiri Baraka<\/i>, Ralph Ellison, Toni Morrison, Albert Murray.<\/div>\r\n
\u00a0<\/div>\r\n
Az amerikai k\u00f6lt\u00e9szet 20. sz\u00e1zadi t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l nem lehet besz\u00e9lni a zene \u00e9s a k\u00f6lt\u00e9szet szint\u00e9zis\u00e9nek \u00e9rint\u00e9se n\u00e9lk\u00fcl. A jazz \u00e9s a k\u00f6lt\u00e9szet kapcsolat\u00e1b\u00f3l az amerikai irodalom egyik zs\u00e1nere vagy alzs\u00e1nere sz\u00fcletett meg. A sz\u00e1zad els\u0151 \u00e9vtizedeiben egyes k\u00f6lt\u0151k, mint Ezra Pound, T. S. Eliot, Carl Sandburg<\/i> \u00e9s E.E. Cummings<\/i>, kezdtek elt\u00e1volodni a formai k\u00f6t\u00f6tt\u00ads\u00e9gekt\u0151l \u00e9s a hagyom\u00e1nyos nyelvezett\u0151l. Ez a t\u00f6rekv\u00e9s \u00e9s a jazz fejl\u0151d\u00e9se a 20-as \u00e9vekben az un. jazzk\u00f6lt\u00e9szetben tal\u00e1lkozott. Az els\u0151k\u00e9nt \u00edgy aposztrof\u00e1lt k\u00f6lt\u0151k verseiben a jazz m\u00e9g csak utal\u00e1sszer\u0171en jelent meg. Noha foglalkoztatta \u0151ket, \u00e9s hatott is r\u00e1juk az \u00faj zene, nem tekinthet\u0151k \u201cjazzk\u00f6lt\u0151k\u201d-nek. A jazzk\u00f6lt\u00e9szet ugyanis ritmus\u00e1ban \u00e9s st\u00edlus\u00e1ban is hasonl\u00edt a jazz-zen\u00e9re. Az uralkod\u00f3 amerikai irodalomfelfog\u00e1s szerint, ha egy vers nem tartalmaz jazz-szer\u0171 ritmuso\u00adkat vagy az improviz\u00e1ci\u00f3 \u00e9rzet\u00e9t, hanem csak utal a git\u00e1ros jazz-muzsikusokra<\/a>, nem min\u0151s\u00fcl igazi jazz\u00adk\u00f6lt\u00e9szetnek.<\/div>\r\n<\/div>\r\n

Jazz k\u00f6lt\u0151k - git\u00e1rok<\/h3>\r\n
\r\n
Az els\u0151 k\u00f6lt\u0151k, akiknek m\u0171veiben megjelent a jazz, Vachel Lindsay, Carl Sandburg, Mina Loy<\/i> \u00e9s Hart Crane<\/i> voltak. Lindsey elutas\u00edt\u00f3an viszonyult a jazzhez, mert riasztotta \u201eprimit\u00edv\u201d hangz\u00e1sa \u00e9s k\u00f6rnyezete. (M\u00e1rmint az, hogy bord\u00e9lyh\u00e1zakban, kim\u00e9r\u00e9sekben, lebujokban, t\u00e1nctermekben form\u00e1l\u00f3dott ki.) M\u00e9gis \u00edrt, \u00e9s dr\u00e1mai hat\u00e1ssal fel is olvasott olyan verseket, amelyekben a fekete zene ritmusai l\u00fcktettek. Hart Crane enn\u00e9l tov\u00e1bb l\u00e9pett, \u0151 volt az els\u0151 feh\u00e9r k\u00f6lt\u0151 a 20-as \u00e9vekben, aki a jazz szerkezet\u00e9t, hangz\u00e1s\u00e1t \u00e9s ritmus\u00e1t is megpr\u00f3b\u00e1lta ut\u00e1nozni verseiben, de k\u00eds\u00e9rlet\u00e9b\u0151l hi\u00e1nyzott a r\u00f6gt\u00f6nz\u00e9s \u00e9rzete \u00e9s a\u00a0Budapest git\u00e1roltat\u00e1s.<\/div>\r\n
\u00a0<\/div>\r\n
A jazzk\u00f6lt\u00e9szet kialakul\u00e1s\u00e1ban fontos szerepet j\u00e1tszott az un. harlemi renesz\u00e1nsz<\/i>, a 20-as \u00e9vek szellemi mozgalma, amelynek a D\u00e9lr\u0151l \u00c9szakra ir\u00e1nyul\u00f3 nagy fekete migr\u00e1ci\u00f3 adott t\u00e1ptalajt. A Manhattan \u00e9szaki r\u00e9sz\u00e9ben n\u00e9ger \u00edr\u00f3kat, muzsikusokat, k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeket, t\u00e1n\u00adcosokat t\u00f6m\u00f6r\u00edt\u0151 csoportosul\u00e1s c\u00e9lja a fekete kultur\u00e1lis \u00f6r\u00f6ks\u00e9g \u00e9rt\u00e9keinek felmutat\u00e1sa \u00e9s kultiv\u00e1l\u00e1sa, az \u201e\u00daj N\u00e9ger\u201d fogalm\u00e1nak megismertet\u00e9se volt. M\u0171v\u00e9szeti k\u00f6zpontok, k\u00e1v\u00e9h\u00e1zak, felolvas\u00f3helyek, jazzklubok ny\u00edltak, s minekut\u00e1na erre az \u00e9vtizedre esett az els\u0151sorban feket\u00e9k \u00e1ltal m\u0171velt jazz t\u00f6meges m\u00e9ret\u0171 elterjed\u00e9se, ez a zene lett a fekete \u00f6ntudat legeredetibb \u00e9s legautentikusabb megnyilv\u00e1nul\u00e1sa.<\/div>\r\n
\u00a0<\/div>\r\n
Mivel a hangsz\u00edn, a ritmus, az \u00fctemm\u00e9rt\u00e9k \u00e9s a l\u00edrais\u00e1g a jazznek \u00e9s a k\u00f6lt\u00e9szetnek egyar\u00e1nt saj\u00e1tja, term\u00e9szetes, hogy legjobban azok a m\u0171v\u00e9szek k\u00e9pesek egyes\u00edteni a k\u00e9t vil\u00e1got, akik egyszerre muzsikusok \u00e9s k\u00f6lt\u0151k. Az els\u0151 igazi jazzk\u00f6lt\u0151, a zs\u00e1ner megalkot\u00f3ja a harlemi renesz\u00e1nsz vez\u00e9ralakja, Langston Hughes<\/i> volt, aki muzsikusnak tanult. \u201eWeary Blues\u201d c\u00edmmel 1926-ban jelent meg bemutatkoz\u00f3 k\u00f6tete, a jazzk\u00f6lt\u00e9szet els\u0151 fontos gy\u0171jtem\u00e9nye, amelynek c\u00edmad\u00f3, zenei k\u00eds\u00e9rettel elgondolt verse a korai blues lass\u00fa, himb\u00e1l\u00f3z\u00f3 ritmus\u00e1val \u00e9rz\u00e9kelteti egy blues-\u00e9nekes kimer\u00fclts\u00e9g\u00e9t. Sz\u00e1m\u00e1ra a blues-forma elv\u00e1laszthatatlan volt a k\u00f6lt\u00e9szett\u0151l. R\u00f6vid, l\u00edrai, utal\u00e1sokkal zs\u00fafolt k\u00f6ltem\u00e9nyeiben gyakoriak a jazz ritmuselemei \u00e9s ism\u00e9tl\u0151d\u00e9sei. \u201eMontage of a Dream Deferred\u201d c\u00edm\u0171 verse saj\u00e1t \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se szerint olyan, mint a bebop, mere\u00addek v\u00e1lt\u00e1sokkal, v\u00e1ratlan fordulatokkal, \u00e9les, kem\u00e9ny besz\u00far\u00e1sokkal, t\u00f6redezett ritmussal. Az irodalom \u00e9s a jazz kapcsolata k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le form\u00e1kban v\u00e9gigk\u00eds\u00e9rte Hughes p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t. Az \u00f6tvenes \u00e9vekben gyakran vett r\u00e9szt zen\u00e9s programokban, \u00edgy a jazz egyik b\u00e1sty\u00e1j\u00e1nak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 New York-i Village Vanguard klubban Charles Mingus<\/i> egy\u00fcttes\u00e9vel. K\u00f6z\u00f6s lemez\u00fck \u201eWeary Blues\u201d c\u00edmmel 1958-ban jelent meg. (Az, hogy a k\u00e9t m\u0171v\u00e9szeti forma kapcsol\u00f3d\u00e1sa mennyire napirenden volt az 50-es \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n, j\u00f3l mutatja Mingus ugyancsak 1958-ban kiadott \u201eModern Jazz Symposium of Music ad Poetry\u201d c\u00edm\u0171, r\u00e9szben Hughes k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vek k\u00e9sz\u00fclt lemeze.)<\/div>\r\n
\u00a0Turi G\u00e1bor<\/i><\/div>\r\n<\/div>","type":"rich"}