Nádasdy Ádám: Nyírj a hajamba és más újdonságok

Nádasdy Ádám: Nyírj a hajamba

Megjelent Nádasdy Ádám hetvenedik születésnapjára –  Nádasdy Ádám a megszemélyesítés költője. Minden fontos dolog – a magány, a szerelem, a küzdelem – hirtelen személlyé változik verseiben, és minden személyből fogalom lesz. Jelképek erdeje helyett most párás trópusi őserdőkön, árapály-mosta partokon át vezet a versek útja. Olyan idegen tájakon, amiket csak hasonlatokkal tehetünk otthonossá.

Nádasdy Ádám hét éve jelentkezett legutóbb verseskötettel. A Magvető Kiadó a legújabb verseket tartalmazó Nyírj a hajamba című könyvvel a hetvenéves szerzőt köszönti. – Megjelenés: 2017. február 8.  Ár: 2490 Ft  

Egy vers a kötetből

ÚTBAN A KÖZPONT FELÉ

S ha semmiről sem vennék tudomást?
Mennék előre, biccentve jobbra-balra:
kezicsókolom, szervusz, szia.
Meddig jutnék? Lenne-e pofám?
Ha visszaköszönnek, az ő bajuk.
Mennék előre, hajló sás között.
Nem kell érdemi reakció, nem tudok
betérni asztalukhoz. Mind szomszédok,
szevasztok, jónapot. Nézzem az arcokat?
Az utat már tudom, bemagoltam a leckét.
A portás előtt (legfőképp!) merev nyakkal
kell elmenni, nehogy kérdezzen bármit is.
Azt válaszolnám: a Központba, persze.
Ott kell lennem, énrám számítanak.
Lehet, hogy nem számítanak, de arról
most hirtelen nem vennék tudomást.

Bodor Ádám: Sinistra körzet

Az immár klasszikus regény vagy novellafüzér (a műfaji határok a Sinistra körzet esetében is elmosódnak), amelyet Bodor egyik fő műveként tart számon az irodalomtörténet, épp negyedszázada, 1992-ben jelent meg először. Az egyszerre ismerős és holdbéli tájnak ható hegyvidéki terepen kirajzolódó történet a totalitárius rendszer működését mutatja be mély iróniával és fekete humorral egy szigorúan behatárolt, kevés szereplős, groteszk világban.
„…(Bodor Ádámot) olvasván egyáltalán nem gondolunk szavakra: megaláztatásokra gondolunk, kiszolgáltatottságra, reményre, fagyra, dérre, erdőre, bűzre, medvére, pálinkára, férfira, nőre.
A bársonyfenekű Elvira Spiridonra, a nagy fehér cubákú Aranka Westinre, a buja tündérből szőrös állattá változott Connie Illafeldre, Bebe Tescovinára, akinek a szeme éjszaka világít, mint a hiúzé.
…Hogy mindez realizmus-e vagy szür vagy mágikus – ezen manapság nem érdemes studírozni. Vagy sohase is volt? Egyre bizonyosabb, hogy valaki álmodik minket. E könyv után növekvő kíváncsisággal és konstans rémülettel kérdeznénk, hogy mi van, ha ez a valaki fölébred. Ki?” (Esterházy Péter)

Takács Zsuzsa: A sóbálvány

A kortárs líra egyik legjelentősebb alkotója, Takács Zsuzsa az 1990-es évek vége óta a versek mellett rendszeresen ír prózát is. Friss kötete, A sóbálvány az Élet és Irodalom hasábjain 2016-ban megjelent tárcanovellákat gyűjti egybe. Ezek a látszólag könnyed hangvételű írások távol- és közelmúltunkról, napjainkról és közeljövőnkről szólnak, hangvételük a humor és a groteszk határán mozog; az álom- és víziószerűség talán a legszembetűnőbb vonásuk, s emellett egyfajta olvasónaplóként is felfoghatók. A címben is megidézett visszapillantás a könyv egyik fontos motívuma. A főhős, a szerző alteregójának is tekinthető Z. budapesti értelmiségi, aki – némiképp Gregor Samsára emlékeztető módon – „zaklatott álmából ébredve egy áprilisi hajnalon… rettenetes felfedezést” tesz. Ezután nekilát bolyongani álmaiban és ébrenlétében, e kettő köztes-szövevényes terében, vagy inkább mi magunk bolyongunk szövegről szövegre, lapról lapra Z. világában: hol nekividámodva, hol fanyar mosollyal – mindenesetre mindig van min eltöprengenünk, erről a szerző garantáltan gondoskodik.

Gabriel García Márquez: Bánatos kurváim emlékezete

Fordította: Székács Vera
Gabriel García Márquezt csodálatos írásművészete életében klasszikussá avatta. Már három éve nincs velünk, a minden leírt sorából lüktető vitalitás, a műveit átjáró életigenlés mégis időtlen kortársunkká eleveníti. Regényeit olvasva újabb és újabb rétegek és dimenziók tárulnak fel, titkai az idő múlásával egyre sejtelmesebbek és izgalmasabbak. A Nobel-díjas kolumbiai író epikai univerzuma, Macondo-világa egyszerre klasszikus és kortárs.
A Magvető Kiadó ezt a karakteres kettősséget szeretné jobban megmutatni az életműkiadás új dizájnjával. Az új kötet, a Bánatos kurváim emlékezete a szerző időskori remeke, amelyben a főszerep az öregedés gyászáé és a kortalan szerelem ünnepéé. A regény egy aggastyán és egy fiatal lány lehetetlen szerelméről szól. Az író műveiből jól ismert karibi kisvárosi környezetben játszódó történet a képzelet műve, de az önirónia nagyon is valóságos, és a regény minden sorát áthatja. A könyv 2004-ben jelent meg spanyolul, a magyar fordítás pedig néhány hónappal később látott napvilágot először az író életművét legjobban ismerő Székács Vera érzékeny, nagyszerű műfordításában.

Gabriel García Márquez: A szerelemről és más démonokról

Fordította: Székács Vera
Gabriel García Márquezt csodálatos írásművészete életében klasszikussá avatta. Már három éve nincs velünk, a minden leírt sorából lüktető vitalitás, a műveit átjáró életigenlés mégis időtlen kortársunkká eleveníti. Regényeit olvasva újabb és újabb rétegek és dimenziók tárulnak fel, titkai az idő múlásával egyre sejtelmesebbek és izgalmasabbak. A Nobel-díjas kolumbiai író epikai univerzuma, Macondo-világa egyszerre klasszikus és kortárs.
A Magvető Kiadó ezt a karakteres kettősséget szeretné jobban megmutatni az életműkiadás új dizájnjával. A sorozat következő kötete igazi alapmű: A szerelemről és más démonokról egy börtöncellába álmodott égi és földi szerelem elbeszélése a García Márquez regényeiből jól ismert trópusi helyszínen, a történelmi és a mesebeli idő metszéspontjában, barokk szentek és afrikai istenségek vigyázó tekintetének kereszttüzében. A regény 1994-ben jelent meg először, a magyar olvasók Székács Vera briliáns fordításában olvashatják.

Nicole Krauss: A szerelem története

Fordította: Mesterházi Mónika
Egy rég elvesztettnek hitt könyv előkerül, hogy titokzatos módon összekapcsolja egy öregember és egy tizenéves kislány sorsát. Leo hetven évvel ezelőtt egy lengyel kisvárosban beleszeretett egy lányba és megírta A szerelem történetét. A háborús időket túlélő könyv mesés helyzeteket, nagy szerelmeket idézett elő, s főhőséről kapta Alma, a tizennégy éves New York-i lány a nevét. Alma egy napon nekiindul, hogy felkutassa névadóját, és jóra fordítsa családja sorsát. E sorsok találkozása A szerelem története – örömmel és fájdalommal, sírással és nevetéssel átszőtt mese, amely Nicole Krausst napjaink legjobb írói közé emelte.

A regényből Radu Mihăileanu, az Életvonat és a Koncert rendezője készített filmet, amely 2017 márciusától látható a magyar mozikban.