Rudolf Péter előadásában
Cserna-Szabó András – azonos című könyvéből válogatott – novelláiban a férfiak kallódó Ádámok, akik hol léhán, hol elképesztő elszántsággal vetik bele magukat az önpusztításba, az apokalipszisbe, a nők pedig csábító, rafinált Évák, akik hol ifjú perditák, hol érett szépasszonyok bőrébe bújnak, de mindig taszítanak egyet a lejtőn lefelé csúszó (elvileg) erősebbik nemen. Persze ez a pusztulás egyáltalán nem lehangoló, inkább groteszk, abszurd és vicces. Nemcsak szánjuk hőseit, hanem bizony velük (sokszor rajtuk) nevetünk, s közben nem feledkezünk meg a kulináris élvezetekről sem.
Pokorny Lia előadásában
A Banks gyerekek egy nap sárkányeregetés közben furcsa jelenségre figyelnek fel. Sárkányuk helyett a felhők közül egy szikár kis figura ereszkedik alá. Hóna alatt a jól ismert papagájfejű ernyő, kalapján is ismerősek a százszorszépek. Mary Poppins visszatért. A cseresznyefa utcai ház újból titokzatos események színhelye lesz, és a gyerekek hétköznapjai ismét megtelnek a tündérmesék varázslatával.
Rudolf Péter előadásában
MP3 CD
„Minden állat egyenlő, de egyes állatok egyenlőbbek a többinél.” Orwell 1943/44-ben írott műve – amelynek a szerző a Tündérmese alcímet adta – ténylegesen a sztálini korszak szatírája, de természetesen minden elnyomó, totalitárius rendszerre ráillik.
Rudolf Péter előadásában
Karinthy Frigyes legolvasottabb íróink egyike, egyben a legtöbbször idézett és emlegetett humorista. S még inkább filozófus, aki regényekben, novellákban és nem utolsósorban mulatságos humoreszkekben fejezte ki nézeteit és életfelfogását.
__________________________________________________________
A Magvető Kiadó
Boldizsár Ildikó: Életválságok meséiMesekalauz útkeresőknek – 55 öngyógyító történet |
Mióta világ a világ, az ember újra meg újra bajba kerül: hol önmagában, hol pedig azon kívül. Az emberiség története válságok története, alig van olyan korszak, amely ezek nélkül zajlott volna. Életünket, sorsunkat döntően befolyásolja, hogy mit kezdünk a bajokkal, legyenek azok bárhol is. Kimászunk belőlük, vagy elmerülünk bennük? Megoldjuk őket, vagy vergődünk? Egyszerűen szólva: képesek vagyunk-e a fejlődésre, változásra, vagy megrekedünk? A mesék képeinél maradva: útnak indulunk-e, vagy kővé változunk?
Évezredek óta rendelkezésünkre áll egy olyan „válságkezelő program”, amelyről elmondható, hogy nemcsak az idő próbáját állta ki, hanem minden esetben bizonyította jótékony hatását. Az ember mindig félt valamitől. Villámlástól, fenevadaktól, sötétségtől, betegségektől, más emberektől – hosszan lehetne sorolni a történelem megannyi félelemforrását, amelyek kivédésére a legtöbb esetben nem lehetett előre felkészülni, mert váratlanul lendültek támadásba. Az archaikus ember megoldásokat keresett az őt szorongató helyzetekre, és történetekbe zárta mindazon tapasztalatait, amelyekre „válságkezelés” közben szert tett. Így születtek meg a mesék, amelyek tértől és időtől függetlenül képesek útmutatásra, annál az egyszerű oknál fogva, hogy nemcsak a krízishelyzeteket nevezik meg, hanem az azokat kísérő lelki folyamatokat is képekre fordítják, mi több, kiutat is mutatnak belőlük. Tudatunk születésünk óta nyitott a történetekbe kódolt tudás megértésére és használatára, a képekben való gondolkodásra és a „képes beszédre”. A képek mögött felsejlő történetek megértése azonban ma már nehezebben megy, mert elveszítettük kapcsolatunkat azzal a világképpel és nyelvvel, amely a történetek – mesék és mítoszok – mögött áll. Pedig amikor egy ezer évvel ezelőtti mese úgy kezdődött, hogy „a sárkányok elrabolták az égről a Napot, a Holdat és a csillagokat”, az pontosan azt jelentette, mint amikor manapság azt mondjuk: „az élet teljesen kilátástalan, semminek nincs értelme”. Ezer évvel ezelőtt és most is csupán egyetlen kiút jöhetett szóba: vissza kell szerezni a fényt, és le kell számolni a sárkánnyal. Ez akkor is ugyanolyan nehéz volt, mint manapság.
________________________________________________________
A Magvető Kiadó
Al Berto: TűzvészkertA portugál melankólia nagymesterének megrázó erejű utolsó kötete |
Elemi költemény
Fordította: Szijj Ferenc
A Természet után W. G. Sebald összes többi irodalmi munkája előtt jelent meg, de nem csupán itthon, hanem Németországban is leginkább csak összes többi művének sikere után irányult rá a figyelem. Sebald későbbi írásművészetének jellemzőit oly tisztán, mondhatni elementárisan tartalmazó mű ez, amelyet olvasva az „Elemi költemény” alcím nem hübrisznek, hanem pontos leírásnak hat. Ez az alcím egyben jósol is, hiszen a téli Természet utáni vágy verses triptichonjában számtalan olyan szöveghely található, amely előreutal a későbbi életmű elemeire: témáira, motívumaira, szemléletmódjára, biografikus hajlamára, képelméleti és történetfilozófiai alapállására. Sebald majd minden könyve csírájában benne rejlik, vagy ha igazodunk a kronológia recepcióbeli anomáliájához: ma, a Kivándoroltak, az Austerlitz, a Szédület. Érzés, a Légi háború és irodalom és A Szaturnusz gyűrűi ismeretében az életmű költői összefoglalásaként is olvashatjuk.
____________________________________
Télikert építés – szövegmarketing – marketingszöveg – sms üzenet küldés – honlapoptimalizálás
Prémium linképítés: egy honlap organikus helyezése a keresőoptimalizálás módszerével javítható, ez releváns tartalom biztosítását és külső linkek fogalmi hálózatának kiépítését jelenti. Bővebben: on-site seo: weblap.org optimalizálás - honlap seo - off-site seo: honlapra linképítés pr-cikkek elhelyezésével - előresorolás, Google első helyre kerülés keresőmarketing eszközökkel - link elhelyezés - értékes weboldalakon PR-cikk megjelentetés
