Politika, iszlám | Esterházy kultkönyvei | Orbán Ottó

Esterházy Péter: Daisy

„Pubi, te, hát te ilyen rafinált vagy,
Hogy így dobog a te kicsinke szíved?”
„A librettó iker-szerencsecsillag alatt született”, így kezdődik Esterházy Péter Daisy című „operalibrettója”, mely minden olvasói igényt kielégít: van benne egy főhősnő, aki „valójában” férfi, egy „igazi” főhős, akiből pedig rögtön kettő van, és van benne ármány, szerelem, barokk nagyúr és egy Esz-dúr akkord. A Daisy tartalma (szerelem, halál) ma sem vesztett aktualitásából, stílusa (nem találunk szavakat) frissességéből: ez a kis remekmű több mint harminc év után most olvasható először újra önálló könyv formájában.

Esterházy Péter: Fuharosok

„Mivel nem tudták elérni, hogy ami igazságos, egyúttal erős is legyen, úgy intézték az emberek, hogy az legyen igazságos, ami erős.”
A Fuharosok Esterházy Péter egyik legsejtelmesebb regénye. Első megjelenése óta rengetegen próbálták megfejteni a fuharosok, a Lovag és az elbeszélő, Zsófika történetét. Egy beavatás vagy egy erőszak története, az igazság és az erő, a szellem és a hatalom, a szó és a tett összecsapása?

„Drágáim, az istenért, de hát mi történt?” – kérdi Zsófika, az olvasó pedig keresse meg a választ.

Esterházy Péter: Függő

„…fogjuk meg egymás kezét, és mondjuk kórusban egymásnak, hogy nincs semmi baj, nincs semmi baj, nincs semmi baj…”
A Függő három fiú és egy lány szerelmi története – kamaszkoruk legszebb nyara –, és egy házasságé. Valamint egy kordnadrágé, egy úgynevezett nyaralónadrágé, míg beköszönt az ősz. Regény, és a Bevezetés a szépirodalomba első darabja.

1981-ben jelent meg először, és most újra önálló életre kel.

Esterházy Péter: Ki szavatol a lady biztonságáért?

„szíve nehéz volt, mint a Gaffiot-lexikon”
Két történetet tart kezében az olvasó.
A Daisy frenetikus és megállíthatatlan kavalkádja az indulatoknak, a nemeknek, a riposztoknak és a mondatoknak. Mintha egy operalibrettó rendezői változatát, vagy inkább műhelynaplóját forgatnánk.
Az Ágnes pedig egy lektorijelentésíró szerelmi (?) drámája (?), melyet csak még bonyolultabbá tesz egy lektorálandó kelet francia könyv, egy igazi anya igazi anya-mondatokkal valamint egy mindent választékosan kommentáló koravén kislány.
A Ki szavatol a lady biztonságáért? is jól mutatja, miért tekintünk Esterházy Péterre mint a magyar prózairodalom egyik megújítójára. Az ikerregény több mint harminc év után most olvasható először újra önálló könyv formájában.

Esterházy Péter: Kis Magyar Pornográfia

„A Trabant útfekvése kitűnő és gyorsulása kifogástalan. Ez azonban nem szabad, hogy könnyelműségre csábítson.”
A cím nem az olvasók megtévesztésére szolgál. A könyv valóban kicsi, pornográf és mindenekelőtt magyar: kicsinységében és pornográfiájában is; minden sorát a magyar közel- és távolabbi múlt hatja át, az anekdotákat ugyanúgy ez a valóság teremtette, ahogy a nekünk szegeződő, véget érni nem akaró kérdéseket, az első fejezet „hibás magyarsággal, remegve írt” jelen-történetkéit éppúgy, mint a tükörfejezetben „a lélek mérnökének” kalandjait.
A Kis Magyar Pornográfia első megjelenése óta kultuszkönyv. Szófordulatai, poénjai beépültek a nyelvbe. Ha ma elolvassuk, rácsodálkozhatunk, mennyi mindent „loptunk” Esterházytól.

Esterházy Péter: A szív segédigéi

„Nem beszélek; de nem is hallgatok: s ez megint más dolog. Óvatos vagyok, anyámról van szó.”
Esterházy Péter talán legszemélyesebb és legegyetemesebb könyve A szív segédigéi. A gyász könyve, ekképpen a halálé, ekképpen pedig az életé. Hogy a múló időben mi marad. Mi marad meg, mi marad ránk? A fekete kereteken belüli lapokon előbb egy anya elvesztésének történetét olvashatjuk a fiú szemszögéből: az utolsó napoktól a temetésig; majd jön a visszája: az édesanya siratja meghalt gyermekét. Így lesz ez a zárt szerkezet, a fekete keretek és a fehér lapok kontrasztja, létezésünk legnyitottabb kérdésének nyelvi emlékműve.

Orbán Ottó születésének 80. évfordulója alkalmából

Orbán Ottó: Színpompás ostrom lángoló házakkal

(életműinterjú)
Szerkesztette és a jegyzeteket írta: Nyerges Gábor Ádám
„Múltidézés? Kulcs a jelenhez is! Költészet, amely elvezet a valósághoz, és valóság, amely költészetet szült. Aki Magyarországot meg akarja ismerni, vegye kezébe Orbán Ottó összegyűjtött költeményeit” – írja bevezetőjében Kabdebó Lóránt, aki 1987–1988-ban készített tízrészes életműinterjút kortársával, Orbán Ottóval. Az „Egy szegény fiú” eszmélete lapjain egy sajátos 20. századi magyar élettörténetet ismerhetünk meg a negyvenes és ötvenes évek traumáitól kezdve a pályakezdés korszakán át a nyolcvanas évek alkotói jelenéig. Emlékképek, anekdoták, önelemzések – Orbán Ottó fekete humorával, vérbő, mégis empatikus iróniájával. Az életműinterjú, miközben a költő életének és pályájának meghatározó pillanataira és történéseire fókuszál, legkivált arra, miképpen lesznek-lehetnek az életrajzi mozzanatok Orbán Ottó költészetében poétikai motívumokká, egy nemzedék eszmélésének a krónikája is.
A Petőfi Irodalmi Múzeumban rögzített anyag most olvasható először, Orbán Ottó nyolcvanadik születésnapján.

Dérczy Péter: Között

Esszé Orbán Ottó költészetéről
„A távlat kétségkívül izgalmas: az látható belőle, hogy az Orbán Ottó-i költészet rendkívül sokféle lírai forrásból táplálkozott, noha személyes élettényeiben ezt az életet alig néhány meghatározó élmény alakította, »faragta ki«: mindenekelőtt a háború és az apa elvesztése, a félárvaság és az intézeti lét, s ha durván akarok fogalmazni, már csak olyan mellékes dolgok, mint szerelmek, házasság, néhány lelkileg is felszabadító utazási élmény, s persze a háború utáni Magyarországgal kapcsolatos, történelmi léptékű csalódás (ebbe beleértem az 1989 utáni időszakot is). Úgy látszik azonban, hogy mindez egy terjedelmes életmű létrehozására is elegendő volt.”

Dérczy Péter esszéjében egyszerre vizsgálja Orbán Ottó költészetének belső fejlődéseit, poétikai alakulásait és a költő viszonyát a tradícióhoz, a kortárs lírához, valamint az utókor Orbán-olvasatait. Érzékeny elemzése feltárja a legfontosabb, legemblematikusabb Orbán Ottó-motívumokat és metaforákat, körüljárja a közöttiség kontextusait. Egy nagy költészet távlataira közelít.