Könyvheti újdonságok: Corvina, General Press

Megjelent a General Press Könyvkiadó könyvheti újdonsága, Greg Iles Lángoló kereszt című regénye

Greg Iles: Lángoló kereszt

Egy titok, amely mindent megváltoztat, és a múlt, amely baljós árnyként telepszik a jelenre…

Penn Cage, Natchez polgármestere mindent, amit becsületről és kötelességről tudni kell, az apjától, a közösség tisztelt, szeretett orvosától tanult. Tom Cage-et azonban egy nap gyilkossággal vádolják meg. Az áldozat az orvos egykori munkatársa, egy nővér, akivel az 1960-as években dolgozott együtt. Az idő tájt, amikor Mississippi államot valósággal lángba borította a feketék és fehérek közt izzó gyűlölet. Penn eltökélt szándéka, hogy megmentse az apját, ám úgy tűnik, az idős férfinak esze ágában sincs feltárni a múltját, még a saját érdekében sem. Mintha valaki mást akarna megóvni a bajtól… Az orvos ügyének szálai egy könyörtelen, a Ku-Klux-Klanból kivált szervezet legbefolyásosabb és leggazdagabb tagjaihoz vezetnek. Penn-nek, miközben a negyven évvel ezelőtti véres nyomokat követi, élete legnagyobb kérdésében kell döntenie: az apja vagy az igazság mellé álljon?

Greg Ilesnak, a New York Times bestsellerszerzőjének várva várt, nagy visszatérése ez a regény, amely a múlt és a jelen bűnökkel, hazugságokkal és titkokkal teli szövevényében váratlan, izgalmas és sokszor megdöbbentő fordulatokkal ejti rabul az olvasót. Penn Cage és családja története a trilógia következő kötetében, a Csontfában folytatódik.

Időpont: 2015. június 4–8.

Völsunga saga – A Völsungok története
Egy 13. század közepi, izlandi pergamenkódexbe leírt hőstörténet

A Völsunga saga a Corvina új sorozata, az Északi Források – Fontes Boreales első kötete. A sorozatban megjelenő óizlandi sagák szájról szájra szálló, majd a 12. és 14. század között írásba foglalt történetek, amelyek korabeli eseményeket, családi történeteket beszélnek el prózában, versbetétekkel tarkítva, mondai és mesei motívumokkal átszőve, jobbára Izland benépesülésének hajdanvolt idejéből. A művészi igénnyel készült egyes kötetek Bernáth István fordításában és kommentárjaival jelennek meg.

Csiffáry Gabriella: Szétrajzás

Híres magyar emigránsok kézikönyve

Kötetünk az elmúlt évszázad magyar emigráns értelmiségének kíván emléket állítani. Európának ebben a szegletében gyakran működtek olyan politikai erők, melyek a tanult emberek ezreit üldözték el hazájukból. Voltak, akik politikai okokból, s voltak, akik a jobb élet reményében hagyták el az országot. Gyűjteményünkben a nagyvilágba szétrajzó írók, színészek, művészek, filmes szakemberek és tudósok emlékeznek vissza eredetükre, felmenőikre, gyermekkorukra, iskolai éveikre, s mindarra, ami az anyaországhoz kötötte őket. Vallomásukat életükhöz fűződő dokumentumokkal és fényképekkel tesszük hitelesebbé és árnyaltabbá. Olyan világhírű, az egyetemes és a magyar kultúrában meghatározó szerepet játszó egyéniségek szerepelnek a kötetben, mint Joseph Pulitzer (Pulitzer József), Max Reinhardt (Max Goldmann), Leslie Howard (Leslie Howard Steiner), Paul Newman (Paul Leonard Newman), William Fox (Fuchs Farkas), Michael Curtiz (Kertész Mihály), Sir Alexander Korda (Korda Sándor), Andre Kertesz (Kertész Andor), Victor Vasarely (Vásárhelyi Győző), Eugene Zador (Zádor Jenő), Joseph Kosma (Kozma József), Miklos Rozsa (Rózsa Miklós), Joseph Galamb (Galamb József) és Ladislao José Biro (Bíró László József).

Csiffáry Gabriella Budapest Főváros Levéltárának főlevéltárosa több évtizede kutatja és publikálja a magyar szellemi élet jeles képviselőinek írásos emlékeit. A szerző eddig megjelent tizenhárom kötetének történeti forrásanyaga jórészt közgyűjteményekben lévő hagyatékok és feltáratlan kéziratos anyagokból került ki.

Király Erzsébet: Kedves Naplóm! Egy munkásasszony emlékei

„Mindenesetre az élettől citromot kapok, melyből megpróbálok limonádét csinálni.”

„Csupa paradicsom az élet, csak ehetetlen. Ez a rendszer bogáncsot termel, fojtogató gyomokkal vagyok körülvéve, mely a halálba taszít. Szétmállasztanak, mint óceán hullámai az erős sziklát.”

Páratlan értékű személyes vallomást tart kezében az olvasó. A nagyobbrészt visszaemlékezésként, kisebbrészt naplóként papírra vetett írás szerzőjének zaklatott élete a 20. század második felének ismeretlen társadalmi világába nyújt betekintést. Király Erzsébet, a törvénytelen születésével egy életre megbélyegzett elbeszélő aki csak sokára tudja meg, mi valójában az eredeti neve, ki az anyja és kik a testvérei, munkásnőként kezdi felnőtt életét, majd vendéglátó-ipari alkalmazottként folytatja azt. Az 1990-es évek derekán kelt visszaemlékezésében Király Erzsébet megejtően őszinte, nemegyszer megrázó beszámoló keretében meséli el rendezetlen életét, amit a saját lakás és család tartós hiánya mindig összezilál. Nem hiányoznak hősünk életéből az apró örömök sem, melyeket ez a társadalmi mélyvilág nyújthat számára. Király Erzsébet idősebb korában, kissé megállapodva, 2001-től kezd naplót vezetni. Amíg a memoárban a cselekményességre esik nagyobb hangsúly, a naplót többnyire az elmagányosodás okozta lelki töprengések töltik ki. A remek íráskészséggel megáldott memoár- és naplószerző szövegét Grexa Izabella fedezte fel és teszi közzé értő tanulmány és gondos jegyzetek kíséretében. A szövegközléshez a Király Erzsébet hagyatékában fellelt fényképanyag és számos eredeti dokumentum fotokópiája társul. A szocializmus korának szegénysége és kisemberi világa tárul fel a dokumentum értékű elbeszélés jóvoltából. Igazi felfedezés Király Erzsébet írásos és képi hagyatéka.
Gyáni Gábor

Sümegi György: 1956 plakátjai

1956-2006

„Ávósnak nincs irgalom!”
„Menjenek az oroszok a Kárpátokon túlra!”
„Ki a kormányból a Rákosi-rendszert is kiszolgáló szovjet talpnyalókkal!”

Ilyen és ehhez hasonló feliratok jelentek meg 1956 lázas napjaiban a pesti utcákon – plakátokon és röplapokon, követelve a magyar függetlenséget, a megszálló szovjet csapatok kivonulását. A forradalom mindennapjaihoz szervesen hozzátartoztak az ilyen utcai falragaszok, képes üzenetek, ábrákkal illusztrált gúnyrajzok, kézi készítésű plakátok. Ezek sokszor művészi színvonalon készültek, ma azonban szinte teljesen ismeretlenek, ugyanúgy, ahogy a forradalom bukása után 1956-tal foglalkozó, természetszerűleg külföldön készült munkák is. A forradalom leverését követően Magyarországon évtizedekig nem születhettek hasonló művek, hiszen mindenfajta, 1956-ra való utalás (szöveges és képi egyaránt) tiltott volt – és ha mégis megtörtént: éberen figyelték és megtorolták –, így csak a rendszer lassan lazuló évtizedében, az 1980-as évek második felében, ellenzéki szereplők munkálkodásában, a forradalom harmincadik évfordulóján, majd Nagy Imre mártír miniszterelnök és társai újratemetése előtt és a 301-es parcellába tervezett emlékműpályázatkor születhettek ilyen témájú alkotások.

Bartók László: Egy hadfi naplója

„Valahogy elszakadtunk egymástól, mi a fronton lévők és az itthoniak, nemigen értettük meg egymást, és szívesen gondoltunk azokra, akiket künn hagytunk, és elég könnyen beletörődtünk abba, hogy vissza kell mennünk a sok szenvedést és apró örömöket megosztó bajtársak közé, ahol nincs láncolás és dőzsölés, hanem életveszélyes, kemény férfimunka folyt.”

Így vall visszaemlékezésében Bartók László az első világháború hatására benne kavargó ellentmondásos érzésekről. Mégis, sokkal inkább tekinthetünk e könyvre úgy, mint a háború mindennapjairól készített útirajzra, amelyet a (dél-tiroli, erdélyi) tájleírások és a visszaidézett számos kis történet (például kirándulásokról, városi sétákról, vidám társaságokról) tesznek igazán élvezetes olvasmánnyá. Éppen ezért azok számára is tanulságos lehet a mű elolvasása, akiket az olasz front hadi eseményei mellett az is érdekel, hogy miként látta egy tanítóból lett közkatona azokat a városokat, tájakat és embereket, akiket a háború folytán megismert.

Léner Péter: Pista bácsi, Tanár úr, Karcsi

Színházi arcképek: Egri István, Marton Endre, Kazimir Károly

Léner Péter rendező, a József Attila Színház volt igazgatója új könyvében ismét tanúbizonyságát adja, hogy alaptulajdonsága a ritka erény, a pályatársak, a kollégák, a „másik ember” iránti figyelem. Három pályaképet rajzol meg a XX. század második felének budapesti magyar színháztörténetéből: Egri István, Marton Endre és Kazimir Károly életét és munkásságát foglalja össze és menti meg a méltatlan feledéstől. A mesternek, kollégának és atyai barátnak tekintett három jelentős rendező, a kor viharaiban, a kor szorításában és sokszor a kor ellenében megszülető életművét árnyaltan, szépítés nélkül és nagy empátiával mutatja fel. Nemcsak azokhoz az olvasókhoz szól, akik ismerték és szerették a három mester munkáit, hanem azokhoz is, akik egy múló korszak színháztörténetéről, a színházban eltöltött életek kudarcairól és sikereiről, a színházi pálya értelméről és szépségéről szeretnének többet tudni.

Sisa József: A Magyar Tudományos Akadémia

Séta a székházban

A Magyar Tudományos Akadémia Széchenyi István téren álló székháza Budapest egyik reprezentatív középülete, a magyar tudományosság jelképpé nemesült foglalata. A palota a maga korában a neoreneszánsz stílustörekvés úttörő és nagyszabású alkotása volt, amely a magyar főváros építészeti fejlődésére is hatást gyakorolt. Belsejének elegáns architektúrája, főbb termeinek festészeti és szobrászati díszítése méltó az épület rendeltetéséhez.

Málta – Gozo

Naprakész információk, bárhová utazunk! Kalandok és élmények 24 órába sűrítve. Ötletek és javaslatok, hogy kevés pénzből hogyan érezzük jól magunkat és hová menjünk vásárolni. Minden fejezet végén takarékos ajánlat. Új fejezetek: zene, klubok, művészet és építészet, kulturális élet és étkezési szokások, minden fontos esemény, dátum és cím! Hasznos internet oldalak, interaktív térképek, telefonszámok és e-mail címek.

Az én kamrám. Frank Júlia tanácsaival és 84 öntapadó címkével

Megjelenik több kiadásban, különféle stílusú címkékkel.

Lázár Ervin: The Devil’s Horseshoe and Other Stories

Lázár Ervin 1996-ban megjelent Csillagmajor című, ma már klasszikusnak tartott novelláskötetének első angol angol kiadása, Szöllősy Judit fordításában.