Könyvfesztivál: Corvina, Magvető

A Corvina Kiadó programjai és új könyvei a XXII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon

Shlomo Avineri: Herzl – Theodor Herzl és a zsidó állam alapítása

Életpálya budapesttől Palesztináig

Ma Budapesten, a Dohány utcai zsinagóga előtti tér Herzl Tivadar – azaz Theodor Herzl – nevét viseli, mert itt állt valaha az a ház, amelyben 1860-ban a világra jött „a zsidó állam megálmodója”, ahogy az emléktábla írja. Itt is élt, és a budapesti Evangélikus Gimnáziumot látogatta, amíg tizennyolc éves korában Bécsbe nem költözött a család. Herzl, aki az Osztrák-Magyar Monarchia liberális légkörében nevelkedett, valójában nem politikusnak született, hanem sokkal inkább gondolkodónak; az antiszemitizmus megállíthatatlannak tetsző terjedése, és főleg a kelet-európai – oroszországi – zsidóság mérhetetlen nyomorúságának, kitaszítottságának, és elnyomatottságának a megismerése tette azzá, és késztette élete főműve, A zsidó állam megírására. A röpirat megjelenése fordulópontnak bizonyult a zsidóság történetében, és a szerző életében is. Attól fogva minden percét, és energiáját ennek az utópisztikusnak tetsző eszme megvalósítására áldozta – kudarcok sorozata közben kitanulva a politikát és a diplomáciát, és a csak látomásaiban élő állam jegyében megszervezve a politikailag szinte még öntudatlan európai zsidóságot, és szívós küzdelmek során létrehozva, és politikai tényezővé téve a cionista mozgalmat, miáltal 1904-ben bekövetkezett halála után negyvennégy évvel Izrael államának megalapítójává vált. Ezt a történetet mondja el ez az életrajz, beleágyazva történelmi háttérbe, naplókra, levelekre, korabeli dokumentumokra támaszkodva, és nem utolsó sorban bőven idézve Herzl irodalmi alkotásaiból is, hogy ezáltal bemutassa gondolkodásának mozgatórugóit és fejlődését.

Shlomo Avineri, izraeli politológus, közéleti személyiség, a jeruzsálemi Héber Egyetem politológus professzora, a Yale, a Cornell, a University of California, az Oxford és a Central European University vendégprofesszora. 1996-ban neki ítélték az Izrael-díjat, a legmagasabb rangú állami kitüntetést. Számos politikai filozófiai írás szerzője, Marx és Hegel mellett a korai cionista gondolkodók, Moses Hess és Theodor Herzl munkáival foglalkozott. Könyveit számos nyelven kiadták.

Megjelentek Bognár Péter, G. István László és Horváth László Imre verseskötetei

Bognár Péter: A rodológia rövid története

Az élet nehéz – legyünk mi a nehezebbek!

Az első bizonyítható észlelések az 1970-es évek elejére tehetők, a Magyar Tudományos ;”>Akadémia Rodológiatudományi Intézete 1986-ban alakult, Dr. Marcello Squar és Dr. Rosner Mátyás vezetésével. Az MTA történetének talán legköltségesebb interdiszciplináris kutatása az „étertest-szubsztanciák” (rodok) mibenlétére kereste a választ. Jelen kötet – a kitermelt adatfolyamon és egyéb dokumentumokon túl – a rövid életű tudományág történetébe nyújt, ha nem is mindig objektív, de átfogó betekintést.

Bognár Péter

Bognár Péter 1982. március 3-án, Budapesten született. A Bulvár az első kötete a Magvetőnél.

Alap- és középfokú tanulmányait a Pesthidegkúti Waldorf Iskolában végezte. Az érettségi után az ELTE magyar és összehasonlító irodalomtudomány szakos hallgatója, majd ugyanitt elvégzi az Irodalomtudományi Doktori Iskola Európai és Magyar Reneszánsz Doktori Programját.

Versei 2003 óta jelennek meg nyomtatásban, első kötetét (Sajna–sebaj, 2005) a Kláris Kiadó adta ki.

A Magvető Kiadónál megjelent műve
Bulvár (2012), A rodológia rövid története (2015)

G. István László: Repülő szőnyeg

231 versforma az ógörögöktől a keltákon át a khmerekig

Hatalmas, tarka, kézzel szőtt szőnyeg ez a könyv, amely mégis varázslatosan könnyed: repül. Csupa olyan verssel találkozhat benne az olvasó, amelyek kötött formában íródtak. Mi több: azért íródtak, hogy az adott forma jellegzetességeit szemléltessék, ezért játékos tankönyvként is felfogható. Szerepel itt japán, koreai, burmai, khmer, maláj, vietnami forma, sőt, néhány kelta versképlet is, de olvasás közben egyszer sem támad az az érzésünk, hogy katalógust lapozgatunk. Inkább megrendítő, ritka pillanatokat élünk át. A forma hálóján fennakad a titok, és mi közelről rácsodálkozhatunk. Ez a könyv soha nem született volna meg, ha a szerzőnek nincs az az elszánt és őrült ambíciója, hogy sorra vegye ezeket a formákat.
Verset írni a legnagyobb öröm: a világban felvillanó tünékeny összefüggések átélésének és megragadásának legadekvátabb módja. Ezt az örömöt az olvasó is újraéli, hiszen verset nem csak írni, olvasni is öröm. És őszintén, túl a formán és túl a költészeten: ki ne akarna szőnyegen repülni?

G. István László

1972. december 21-én született Budapesten.

1997-ben magyar-angol szakon szerzett diplomát az ELTE-n, ugyanekkor fejezte be tanulmányait a Láthatatlan Kollégiumban. 1997-től 2006-ig a Toldy Ferenc Gimnáziumban tanít magyart, a Károli Református Egyetem összehasonlító irodalomtudományi tanszékén pedig egyetemi adjunktusként 2004 februárjától angol-amerikai és kortárs magyar irodalmat. 2014-től a kreatív írás specializáció költői programját vezeti. 1993 óta publikál a hazai folyóiratokban. Német nyelvű válogatott versei 2009-ben jelentek meg Sandfuge címmel a stuttgarti merz&Solitude Reihe Literatur sorozatában. 2009-ben 7 Poets, 4Days, 1 Book címmel 6 költőtársával együtt (Christopher Merrill, Marvin Bell, Dean Young, Tomaz Salamun, Ksenia Golubovich, Simone Inguanez) közös renga-költeménykollaborációt adott ki a Trinity University Press gondozásában.
1999-ben a British Council támogatásával részt vett Cambridge-ben az évenként megrendezett Angol Író Konferencián. 2002. februárjától 2004-ig a British Council versfordító szemináriumát vezette Szabó T. Annával, Mesterházi Mónikával, Imreh Andrással és Gerevich Andrással együtt. 2004 októberében részt vett a Converging Lines-program keretében rendezett angliai felolvasókörúton. 2004-ben a rhodoszi Alkotóház ösztöndíjasa, 2008-ban meghívott vendég az Athéni Írótalálkozón. 2006-ban és 2009-ben a Budapest Transzfer Nemzetközi Költőtalálkozón, 2007-ben az Iowa International Writing Programme három hónapos íróprogramján vett részt. 2007 júniusában és 2009 novemberében a Londoni Magyar Kulturális Intézet meghívott felolvasója, 2008-ban az Europoética Fesztivál Kis Iowa porgramjának házigazdája, a stuttgarti Solitude ösztöndíjas írója, és a Hong Kong International Writing Workshop, egy hónapos nemzetközi íróprogram (IWW) tagja volt. 2010. áprilisában Karlsruhéban, 2012. májusában a müncheni Lyrik Kabinettben, 2013. augusztusában Lőcsén és Iglón, 2014-ben Leuvenben olvasott fel mint meghívott költővendég. 2010-ben a New Order című angol kétnyelvű antológiában szerepelnek a versei. Görög nyelven a 2010-ben megjelent Η κοινή μας φούγκα Ανθολογία νέων Ούγγρων ποιητών tartalmazza néhány versét.
Tudományos munkáit a Láthatatlan Kollégiumban Ferencz Győző és Gergely Ágnes irányítása alatt kezdte végezni. Disszertációját 2010. májusában védte meg. Disszertációja könyv alakban 2014-ben jelent meg a Ráció Kiadó gondozásában.
Az egy(két) hang sorozatban 2009-ben Berzsenyi Dániel válogatott verseit szerkesztette, válogatását jegyzetekkel és utószóval látta el.

Fotó: Jancsó Daniella

Kötetei Öt ajtón át, versek (1994), Kereszthuzat, versek (1996), Merülő szonettek, versek (1998), Napfoltok, versek (2001), Amíg alszom, vigyázz magadra, versek (2006), Homokfúga, versek (2008), Sandfuge, kétnyelvű versek, Solitude, Stuttgart (2009), 7 Poets, 4Days, 1 Book, Trinity University Press, (2009), Pentagram, versfordítások (2009), Választóvíz, versek (2011), Hármasoltárok, versek (2013), Dekonstruált ritmika, tanulmánykötet (2014)

Díjai Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1999), NKA alkotói ösztöndíj (2006, 2011, 2013), Nizzai kavics-díj (2006), Radnóti-díj (2006), Babits Mihály műfordítói ösztöndíj (2007), Zelk Zoltán-díj (2007), Iowa International Writing Program ösztöndíj (2007), Solitude-ösztöndíj (2008), Hong Kong International Writers‘ Workshop ösztöndíj (2008), József Attila-díj (2011), Füst Milán-díj (2012)

A Magvető Kiadónál megjelent műve
Repülő szőnyeg (2015)

Horváth László Imre: A hajó, ami nőket szállított

„Magyarnak lenni reménytelen szerelem”

Van egy verstípus, ami arról szól, hogy a szerelem milyen. Az ilyen fajta versek végén általában ez áll: „Hát ilyen a szerelem”. Vagy valami hasonló. De a szerelem sokféle, és ezt bajosan lehet egy versben összefoglalni. Vagy inkább lehetetlen. De vannak kivételes esetek, amikor egy-egy költőnek mégis sikerül. Olykor egy-egy versben ráismerünk a szerelemre: na ilyen! Gyönyörű, szomorú, kegyetlen, véges, életre szóló, stb. Az ilyen versek megrendítenek és felemelnek. Ezekért érdemes az úgynevezett szerelmi lírát olvasni. Ilyen versek vannak ebben a könyvben.