A díjra esélyes művek közül Tóth Krisztina Pillanatragasztó című kötetében huszonöt pillanatfelvételt mutat meg a ’89 utáni Magyarországról. Dragomán György Máglya című regénye huszonöt évvel ezelőtt, a romániai rendszerváltás időszakában játszódik, akkor, amikor “a diktátort fejbe lőtték, rituálisan elégették az elnyomás kellékeit, de a titkokra nem derült fény, a régi reflexek pedig működnek tovább.” Kiss Tibor Noé a rendszerváltás veszteseiről írt, Aludnod kellene című regényének szereplői egy térképről is lefelejtett peremvidéken élnek, egy régi majorsági épület romjai között, és hagyják, hogy megtörténjen velük az élet.

Felkerült a tízes listára az idei Mészöly-díjas mű, Szilasi László regénye, A harmadik híd is. A regény szerzője egy harmincéves osztálytalálkozóból bontja ki történetét, hogy egy kanadai emigráns, egy Németországból hazatért nyomozó és egy utcazenész életét egy teljes napnyi regénybe sűrítse. A második világháború időszakában játszódik Esterházy Péter Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk változat című regénye, amely a tavaly megjelent, és szintén a legjobb tíz könyv közé jutott “kardozós változat” folytatása. Závada Pál Természetes fény című regénye Békés megyében élő “magyar magyarok, magyar szlovákok és magyar zsidók” sorsáról ír, a második világháború idején.

Dragomán György: Mágly

Dragomán György 1973-ban született Marosvásárhelyen. 1988 óta él Magyarországon. A kivándorlás után négy évig Szombathelyen lakott, ott járt gimnáziumba és ott ismerte meg a feleségét, Szabó T. Annát. Fiatalon, huszonkét évesen nősült meg. Két fia született, Gábor és Pál. Írni tizenhárom évesen kezdett.Az ELTE-re angol és filozófia szakára járt (közben tagja volt az Eötvös József Collegiumnak és Láthatatlan Kollégista is volt). Végül a filozófiát három év után abbahagyta. Az angolt elvégezte, sőt a három éves PhD képzést is, közben öt éven át írta a A pusztítás könyvét, amely 2002-ben jelent meg. Ezt követte 2005-ben a Magvetőnél közreadott második regény, A fehér király, amely már többek között megjelent németül, angolul, norvégül, hollandul, bolgárul, szerbül, lengyelül, szlovénul, finnül, összesen harminc nyelven.Írásait közölte a Holmi, a Mozgó Világ, a Jelenkor, az Élet és Irodalom, az Alföld, a Népszabadság és a Kritika. Megjelent műfordítása Samuel Beckett: Watt című regénye.A Magvető Kiadónál megjelent műve: A fehér király (2005)

Esterházy Péter: Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk-változat

CV: Esterházy Péter 1950-ben született Budapesten. Az ELTE matematikus szakán végzett, 1978 óta szabadfoglalkozású író. Első könyve, a Fancsikó és Pinta 1976-ban jelent meg, a kritikusok lelkesen üdvözölték, és megszavazták „az év legjobb első prózakötetének”. Új volt a hang, és ezt megerősítette következő könyve is, a Pápai vizeken ne kalózkodj! Az irodalomtörténeti jelentőségű Termelési-regényben (1979) a Kádár-kor társadalmának működési – vagy ha úgy tetszik – működésképtelenségi mechanizmusát szellemes kedéllyel, felszabadító iróniával rajzolta meg. A Bevezetés a szépirodalomba (1986) című gyűjteményben a képregénytől az anekdotáig, az automatikus írásműtől a cizellált stílusimitációig sok minden megtalálható: a Kis Magyar Pornográfia, a Fuharosok vagy A szív segédigéi. A Tizenhét hattyúk (1987) címmel publikált, Csokonai Lili szerzői néven megjelent kötet nem más, mint fiktív önvallomás. A Hrabal könyvének (1990) főszereplője saját felesége, címzettje pedig Bohumil Hrabal. A Hahn-Hahn grófnő pillantása (1992) egy sajátos, többrétegű pikareszkregény. Nádas Péter szerint „Esterházy regényével [Egy nő (1995)] a magyar irodalom egy nagy könyvvel lett gazdagabb, és végre nagykorú”. A Harmonia caelestis (2000) előtti, az Egy kék haris című könyvében publicisztikákat olvashatunk. Megjelenése óta a Harmonia caelestis és a Javított kiadás (2002) Európa- és világszerte nagy sikert aratott. A 2003-ban jelentek meg Esterházy válogatott esszéi, A szabadság nehéz mámora címmel. A 2004-ben újból napvilágot látott, immár harmadik kiadásban a Bevezetés a szépirodalomba, valamint A halacska csodálatos élete című esszékötet. 2004 őszén, megjelenésének 25. évfordulója alkalmából ismét megjelent „kisssregény”-e, a Termelési-regény. Az ezt követő évben kerül piacra az az Esterházy-hangoskönyv, amelyen a szerző olvassa fel az Egy nőt. 2006-ban, a világbajnokság évében a futballal kapcsolatos élményeit, gondolatait Utazás a tizenhatos mélyére címmel, valamint Esterházy három „dramolettjét” Rubens és a nemeuklideszi asszonyok címmel közölte a Magvető. A 2007-es Ünnepi Könyvhére jelent meg a Fancsikó és Pinta hangoskönyv-változata a szerző tolmácsolásában. 2008-ban pedig új Esterházy-regénynek örülhettek az olvasók, a Harmonia cælestis és a Javított kiadás apakönyvei után huszonhárom évvel később, a Semmi művészet megjelenésével nyer új jelentést A szív segédigéinek utolsó mondata: „Mindezt majd meírom még pontosabban is“, és a mondatot megelőző segédigékbe tört anyahalál-könyv.A Magvető Kiadónál megjelent műveiFancsikó és Pinta (1976), Pápai vizeken ne kalózkodj! (1977), Termelési-regény -kisssregény (1979), Függő (1981), Ki szavatol a Lady biztonságáért? (1982), Fuharosok (1983), Daisy (1984), Kis Magyar Pornográfia (1984), A szív segédigéi (1985), Bevezetés a szépirodalomba (1986), Csokonai Lili: Tizenhét hattyúk (1987), A kitömött hattyú – írások (1988), Hrabal könyve (1990), Az elefántcsonttoronyból – publicisztikai írások (1991), Hahn-Hahn grófnő pillantása (1991), Jegyzőkönyv (1993) / Egy történet (2002) – Kertész Imrével közösen, Egy kék harisnya följegyzéseiből (1994), Egy nő (1995), Irene Dische-Hans Magnus Enzensberger: Esterházy. Egy házy nyúl csodálatos élete – fordítás, átdolgozás (1996), Egy kék haris – publicisztikai írások (1996), Harmonia caelestis (2000), Búcsúszimfónia (2001), Javított kiadás (2002), Biztos kaland – Czeizel Balázzsal (2002), A szabadság nehéz mámora (2003), A szavak csodálatos életéből (2003), Esterházy Péter-Kertész Imre-Nádas Péter-Bojtár Endre: Kalauz – esszék (2003), A halacska csodálatos élete – publicisztikai írások (2004), Egy nő – hangoskönyv (2005), Utazás a tizenhatos mélyére (2006), Rubens és a nemeuklideszi asszonyok – három dramolett (2006), Fancsikó és Pinta – hangoskönyv (2007), Semmi művészet (2008), Semmi művészet – hangoskönyv (2008), Egy kék haris (2010), Esti (2010), Egyszerű történet vessző száz oldal – a kardozós változat (2013)DíjaiA Művészeti Alap Elsőkötetesek díja (1977), a Mikes Kelemen Kör Emlékérme (Hollandia – 1980), Aszú-díj (1981), Füst Milán-jutalom (1983), Déry Tibor-díj (1984), József Attila-díj (1986), Örley-díj (1986), Vilenica-díj (Szlovénia, közép-európai irodalmi díj – 1988), Krúdy Gyula-díj (1990), Év Könyve Jutalom (1990), Ordre des Arts et des Lettres lovagi fokozata (Franciaország – 1992), Soros Alapítvány Irodalmi Életműdíj (1992), Premio Opera di Poesia (a Római Irodalmi Fesztivál Díja – 1993), Magyar Rádió Hangjáték Produkciódíj (1993), Ordre des Arts et des Lettres tiszti fokozata (Franciaország – 1994), Szabad Sajtó Díj (1994), Soros Alapítvány díja (1995), Magyar Művészetért Alapítvány díja (1995), Björnson-díj (Norvégia – 1995), Kossuth-díj (1996), Szép Ernő-jutalom (1996), Vilenica-díj (Szlovénia, közép-európai irodalmi díj – 1998), az Év embere-díj (Magyar Hírlap – 1999), Osztrák Állami Díj (1999), Magyar Irodalmi Díj (2001), Márai Sándor-díj (2001), Gundel művészeti díj (2001), Herder-díj (2002), a Győri Könyvszalon alkotói díja (2002), Ordre des Arts et des Lettres parancsnoki fokozata (Franciaország – 2003), Pro Europa-díj (2004), Üveggolyó-díj (2004), a német könyvszakma békedíja (Friedenpreis des Deutschen Buchhandels – 2004), Grinzane Cavour-díj (a Harmonia caelestis című regényért – 2004), a Toszkán Tartomány Il Gonfalone d’Argento díja (2005), Cittá di Bari irodalmi különdíj (2006), Nápoly város könyvdíja (2006), Pablo Neruda Nemzetközi Irodalmi Díj (2006), Prima Primissima Díj (2006), Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2007), Grinzane-Beppe Fenoglio-díj (2007), a Magyar Kultúra Követe cím (2008), Angelus Közép-Európai Irodalmi Díj (2008), Ovidius-díj (2009), 20 éves a Köztársaság Díj (2009), Manès Sperber Irodalmi Díj (2009), Commandeur de l’Ordre des Arts et des Lettres (2010), Román Kulturális Érdemrend Parancsnoki fokozata (2010), Grosso d’Oro Veneziano Díj (2010), Alföld-díj (2010), AEGON Művészeti Díj (2011), Jeanette Schocken-díj (2013)

Havasréti József: Űrérzékeny lelkek

CV: Havasréti József 1964-ben született, Pécsen. Pécsett él. Mezőgazdasági szakközépiskolában érettségizett

1984-ben megkezdte tanulmányait a JPTE Tanárképző Karán, majd 1990-ben szerzett diplomát magyar irodalom – nyelvészet szakon. Diploma után tudományos segédmunkatársként, tudományos titkárként, illetve két évig gimnáziumi tanárként is dolgozott. Jelenleg a PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének oktatója. Kutatási területei: a magyar neoavantgárd kultúra, szubkultúra-kutatás, a populáris zene szociológiája, műfajai. Oktatói munkája mellett irodalmi és művészeti kritikákat, tanulmányokat ír, cikkei többek között a Jelenkor, a Holmi, a Budapesti Könyvszemle, a Thalassa, a Metropolis folyóiratokban, valamint az Élet és Irodalom és a Magyar Narancs hetilapokban jelentek meg. Számos tanulmányt publikált a magyar századforduló és a második világháború közötti magyar kultúrtörténet köréből, Ady Endre, Szilágyi Géza, Marót Károly, Szerb Antal és Kerényi Károly munkásságával kapcsolatban.Érdeklődési kör: kritikaírás, avantgárd képzőművészet, európai művészfilm, régi hanglemezek.Díjak, ösztöndíjak, elismerések:1995 Soros Alapítvány „Ady Endre esszépályázat” (2. helyezett)1998 Tempus Ösztöndíj

Kiss Tibor Noé: Aludnod kellene

CV: Kiss Tibor Noé 1976-ban született Budapesten, 17 éves koráig a Ferencvárosi TC igazolt labdarúgója volt. Újságírói végzettséget szerzett a MÚOSZ Bálint György újságíró iskolájában, majd szociológiát tanult Pécsett. Néhány éves budapesti tartózkodás után újra a városban él. Cikkeit korábban a Magyar Narancs és a Magyar Hírlap közölte rendszeresen, jelenleg a pozsonyi Új Szó állandó szerzője, a Jelenkor folyóirat tördelőszerkesztője és honlapfelelőse, valamint az Irodalmi Diszkó nevű rendezvénysorozat szervezője. Amatőr futballtréner, Budapesten egy cég lánycsapatát edzette, 2013 tavasza óta Pécsbányán dolgozik együtt helyi fiatalokkal. Prózaíróként 2010-ben jelentkezett az Inkognitó című önéletrajzi regénnyel. A Magvetőnél megjelent Aludnod kellene a második regénye.

Péterfy Gergely: Kitömött barbár

CV: Péterfy Gergely (Budapest, 1966. október 31. –) József Attila-díjas magyar író, forgatókönyvíró, szerkesztő, egyetemi tanár.Az ELTE latin-ógörög szakán szerzett diplomát 1993-ban. 1994-től a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán tanít, 2000-ig a Nyelvtudományi Tanszéken tanársegédként, 2000-től a Klasszika-filológia Tanszéken, 2005-től pedig a Filozófiatörténet Tanszéken adjunktusként. 1998-2000 között a TV2 havonta jelentkező kulturális műsorának, a Nyugatnak volt felelős szerkesztője és műsorvezetője. Mintegy száz interjút és dokumentumfilmet készített. 2006-ig a Magyar Rádió Művészeti Főszerkesztőségében dolgozott mint szerkesztő-műsorvezető. 1991 óta publikál novellákat. Egyik alapítója, 1993 óta szerkesztője a Törökfürdőnek. 1995-2000 között a miskolci Új Holnap című irodalmi lapot szerkesztette.

Ajánló: 1796-ban Kazinczy Ferenc hét éves börtönbüntetését tölti Csehországban, amikor Bécsben meghal barátja, Angelo Soliman. Holttestét császári parancsra kitömik és kiállítják a Természettudományi Múzeumban. Harminchat évvel később Török Sophie, Kazinczy özvegye elmegy a múzeumba, hogy szembenézzen a kitömött testtel. Péterfy Gergely új regénye, mely tíz év munkájának eredménye, mesterien komponált, megrázó és az olvasó érdeklődését mindvégig fenntartó mű.

Szijj Ferenc: Agyag és kátrány – Fényleírás

CV: Szijj Ferenc 1958-ban született Szombathelyen

Budapesten él. József Attila- és Palládium-díjas.Legutóbbi könyvei: Kenyércédulák (versek), 2007, Pécs, Jelenkor Zöldség Anna és a beszélő póniló (mesék), 2008, Budapest, Pozsonyi Pagony A nereidák délutánja (válogatott versek), 2010, Pécs, Jelenkor

Ajánló: Szolgálaton kívüli vasúti épületek, üres vagonok, romos ipartelepek, sivár gyárudvarok, külvárosi utcák. Ember alig van ezekben a terekben. Pusztán a nyomai, ittlétének jelei tükröződnek a fény és az árnyék felületein. Szijj Ferenc kivételes új verseskötete megfigyelések, leírások, állapotrögzítések motivikusan összeálló sorozata a minket körülvevő világ vizuális szerkezetéről, a létezés kontrasztjairól és a látás fenomenológiájáról. Képei velünk maradnak, hangja továbbmorajlik. “Esik az eső és süt a nap, az árnyékok üveges fényben, / mint a frissen tört kátrány vagy szén, a napsütéses tárgyak / csillogó párafátylon át látszanak, gondolatban, miközben / nézem őket, kissé szét is esnek, vagy már össze se állnak, / a tűzfalak újrafakultak, a szokásos helyett ezúttal furcsa, / vigasztaló egyneműség, felhők vonulnak át az égen / egy színes képeslapról. Semmi sem biztos, de mindent / le lehet írni pontosan, és együtt az egésznek is van neve, / az sokat számít, pedig az ördög felesége, az milyen létező?”

Szilasi László: A harmadik híd

CV: Szilasi László 1964-ben született Békéscsabán.A Magvető Kiadónál korábban megjelent műveiSzentek hárfája (2010), DíjaiRotary Irodalmi Díj (2010)Déry Tibor-díj (2013)

Ajánló: A hajdani kanadai emigráns, a Németországból hazatért nyomozó és az itthon maradt utcazenész éli és meséli az életét ebben az egyetlen napnyi regényben. A cselekmény helyszíne Szeged napfényes városa, annak már-már kultikus színhelyei, a Dóm tere, a belváros gondosan kikövezett utcái, az árnyas Tisza-part, a ferencesek ősi temploma. Ám a cselekmény által nem derűs és boldog sorsok bontakoznak ki, hanem az élet mélyebb és hidegebb bugyraiba merülhetünk bele. Egy minap tartott osztálytalálkozón veszi kezdetét a történet, hogy aztán hősi tettekre és gyengeségekre, csalásokra, elhallgatásokra, szétfoszló álmokra, rejtett életekre, ifjúkori bűnökre és örömökre nyíljon rá az elbeszélés ablaka. Középkorú emberek, régi barátok mesélik vagy hallgatják el, mi történt velük az utóbbi harminc év alatt, s hogy mi történik velük most. Sok jó, sok rossz, sok igaz, sok hazugság.És ebből a regényből megtudhatjuk azt is, mi a mondat otthona. Hogy lehet az szív, test, lélek, szellem. Persze. De a mondat legfőbb otthona az ember sorsa és esendősége, amiben nyugalmat mégsem lelhet soha.Bátor, lesújtó, nyugtalanító, katartikus könyvet tart a kezében az olvasó.

Térey János: Átkelés Budapesten

CV: Térey János 1970-ben született Debrecenben. 1989-től 1991-ig magyart és történelmet tanult a budapesti Tanárképző Főiskolán, majd az ELTE Bölcsészkarán. 1997–1998-ban a Cosmopolitan olvasószerkesztője volt. 1998 óta szabadfoglalkozású író. Verseit 1990-től közli az Élet és Irodalom, a Holmi, a Jelenkor, az Alföld és a 2000. Nyolc verseskönyve és egy novelláskötete jelent meg. Legjelentősebb munkája a Paulus című verses regény, illetve drámatetralógiája, A Nibelung-lakópark. A drámaciklus harmadik részét, a Hagen avagy a gyűlöletbeszéd címűt a Krétakör Színház mutatta be 2004 októberében a budavári Sziklakórházban. Az előadás vendégjátékként szerepelt Wiesbadenben, a „Neue Stücke aus Europa” fesztiválon. Következő darabja a Papp András társaságában írott Kazamaták (budapesti Katona József Színház, 2006) a legutóbbi pedig az Asztalizene (Radnóti Színház, 2007). A Protokoll c. verses regényének dramatizált változatát ugyancsak a Radnóti Színház tűzte műsorára (2012). 2006 tavaszán az Akademie Schloss Solitude ösztöndíjasa volt Stuttgartban. 2010-ben a Halma Network vendége a lettországi Ventspilsben és az írországi Annaghmakerrigben, a Tyrone Guthrie Centre-ben.Művei: Szétszóratás (versek, 1991), A természetes arrogancia (versek, 1993), A valóságos Varsó (versek, 1995), Tulajdonosi szemlélet (versek, 1997), Termann hagyományai (novellák, 1997), Térerő (versek, 1998), Drezda februárban (versek, 2000), Paulus (verses regény, 2001), Sonja útja a Saxonia mozitól a Pirnai térig (válogatott és új versek, 2003), A Nibelung-lakópark (drámai költemény, 2004), Ultra (versek, 2006), Asztalizene (színmű, 2008), Jeremiás avagy Isten hidege (misztérium, 2009), Protokoll (verses regény, 2010), Szétszóratás (versek, új változat, 2011), Teremtés vagy sem (esszék és portrék, 2012), Termann hagyatéka (novellák, 2012), Moll (versek, 2013)

Ajánló: Térey János verses novellái a közelmúlttól a közeljövőig világítják át Budapest ismert és ismeretlen helyszíneit és annak hol hatalmas, hol fájdalmasan parányi figuráit. Apró gesztusok, csendes élethazugságok és észrevétlen tragédiák tárulnak fel az elbeszélő röntgenszeme előtt, ahogyan az óbudai gázgyártól Kőbányán át Terézvárosig be-benéz a lefüggönyözött szobák és szívek mélyére. Egy pornórendező érzelmi válsága, testvérféltékenység egy külvárosi rockzenekarban, a temetetlen múlt feltámadása a Svábhegyen, vagy épp egy budafoki asztaltársaság kedélyes kegyetlenkedései: Téreyt minden érdekli, ami emberi, és minden, ami itt történik körülöttünk.

Tóth Krisztina: Pillanatragasztó

CV: Tóth Krisztina1967-ben született Budapesten. 1986-ban érettségizett a Képzőművészeti Szakközépiskola szobrász szakán, majd 1993-ban szerzett diplomát az ELTE Bölcsészkarán. Első kötete – a Radnóti Miklós emlékéremmel elismert – Őszi kabátlobogás. 1990 és 1992 között ösztöndíjasként közel két évet töltött Párizsban és kortárs francia költészetet fordított. 2005 óta vezet kreatív írás szemináriumokat. A Magvető Kiadónál megjelent műveiPorhó (2001), Síró ponyva (2004), Vonalkód (2006), Állatságok (2007), Vonalkód – hangoskönyv (2007), Szabó T. Anna–Tóth Krisztina–Varró Dániel: Kerge ABC (2008), Magas labda (2009), Hazaviszlek, jó? (2009), Pixel (2011), Akvárium (2013), Pillanatragasztó (2014)DíjaiRadnóti-díj (1990), Soros-ösztöndíj (1992), Móricz-ösztöndíj (1993), Műfordítói-jutalom (1994), Illyés Gyula-díj (1994), Graves-díj (1996), Déry-jutalom (1996), Zoltán Attila-díj (1996), Soros-ösztöndíj (1999), József Attila-díj (2000), Vas István-díj (2001), Palládium-díj (2002), Édes Anyanyelvünk Pályázat I. helyezett – vers kategóriában (2004), Az Év Könyve-díj A londoni mackók című kötetért (2004), Szépírók Társaságának Díja (2005), Gemini-díj (2005), Castel Goffredo irodalmi különdíja (2006), Márai Sándor-díj (2007), Quasimodo-emlékdíj (2008), Magyar Köztársaság babérkoszorúja díj (2009), Nizzai Kavics-díj (2009), Artisjus Irodalmi Díj (2010), Bárka-díj (2010)

Ajánló: Ebben a könyvben huszonöt történet van. Ez nem véletlen: a szerző huszonöt évvel ezelőtt adta ki első könyvét. A történetek mindegyike egy-egy pillanatfelvétel Magyarországról, tükörcserép az elmúlt negyedszázadból. A Pillanatragasztó megkísérli összeragasztani ezeket a cserepeket, és rögzíteni a múlt egy darabját. Vajon miért bonyolódik levelezésbe egy arab fiú a Madártani Intézettel? Mit keres egy hulla a kiállítóteremben? Mi történt azzal a nővel, akinek egy bevásárlóközponban egyszer csak leesik a feje? És mi sodorja a középkorú művésztanárt az őrület szélére egy tengerentúli utazás alatt? Hová tartanak egy kisbuszban az erdélyi vendégmunkások, és mi lesz a kissráccal, aki velük utazik?A szereplők a legkülönbözőbb helyszíneken élnek, életük díszletei, lehetőségeik, vágyaik nagyon eltérőek, de közös bennük, hogy sorsfordító pillanatok előtt állnak. A döntést, a végső nagy halálugrást azonban csaknem mindegyikük halogatja: egy-egy pillanatra odaragadnak másokhoz, a véletlen találkozások talán megváltást jelenthetnének, de ők nem képesek felismerni a lehetőséget. Tóth Krisztina új könyvében a szenvtelennek tűnő elbeszélő végtelenül pontosan láttatja az emberek közti bonyolult viszonyok rendszerét, és a nehéz sorsok, olykor groteszk jelenetek elmesélése közben minduntalan megcsillan kifinomult és szarkasztikus humora.