Új könyvek – Corvina Kiadó

Nyáry Krisztián: Igazi hősök

33 magyar

Nyáry Krisztián, az elmúlt évek két könyvsikerének, az Így szerettek ők című irodalmi szerelmeskönyveknek szerzője ezúttal is valódi emberi sorsokról írt igaz történeteket. Harminchárom 19-20. századi magyar emberről, akik köztünk éltek, és akiknek élete vagy személyes döntései ma is példaszerűek. Ők az igazi hősök. Vannak köztük ismert emberek, mint Papp Laci vagy Semmelweis Ignác, és kevésbé ismertek, mint Halassy Olivér a világ első mozgássérült olimpikonja, Hugonnai Vilma, az első magyar diplomás nő vagy Ocskay László százados, a magyar Schindler.

„Az emberi sorsok érdekelnek, erről írok. Előző két könyvemben arról meséltem, hogyan formálja az emberi sorsot a szerelem. Most arról, hogyan tehetnek hőssé valakit a személyes döntések. A könyvben szereplő 33 magyar ember igazi hős, akik a megfelelő pillanatokban jól döntöttek, és aztán képesek voltak kitartani a döntésük mellett. Hősök, akik a nehezebb utat választották, és kisebbségben maradva is az igazságot képviselték. Vagy egyszerűen csak végig mertek menni a saját útjukon, úgy, hogy másoknak ezzel példát mutattak. Kiválasztásuk teljesen szubjektíven történt, ők az én személyes hőseim.”

Nyáry Krisztián

Bányai Júlia férfinek öltözve harcolta végig a szabadságharcot, Bem József századosa lett, majd férjhez ment, és vendéglőt nyitott Egyiptomban.

Cziffra György zongoraművésszel követ törettek Recsken az ávósok, hogy soha többé ne tudjon hangszeren játszani.

Halassy Olivér, a világ első mozgássérült olimpikonja emberfeletti teljesítményt nyújtva ugyanazon a napon nyert aranyérmet vízilabdában és gyorsúszásban is.

Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő húsz éves kitartó küzdelemmel elérte, hogy nők is szerezhessenek diplomát Magyarországon.

Lakatos Menyhért író annak köszönhette, hogy cigányként gimnáziumba járhatott, hogy gyerekkorában – puszta szórakozásból – puskával majdnem halálra sebezték.

Papp Lászlót, minden idők legeredményesebb magyar ökölvívóját párthatározattal tiltották el, hogy megmérkőzhessen a profi világbajnoki címért.

Papp Simon, a világ egyik legjobb olajkutató mérnöke életfogytiglani büntetését töltve, a börtönből fedezte fel Magyarország legfontosabb olajmezőit.

Semmelweis Ignác, az anyák megmentője olyan erősen ragaszkodott tanaihoz, hogy orvostársai és a családja bolondokházába záratták, ahol ápolói agyonverték.

Széchenyi Ödön rengeteg munkával létrehozta Magyarország első tűzoltóságát, de csak Isztambul tűzoltóparancsnokaként kapta meg az őt megillető megbecsülést.

Veres Beniczky Hermint annyira feldühítették Madách tanai a nők alacsony szellemi képességeiről, hogy kiharcolta az első, nőket oktató főtanoda megalapítását.

Harminchárom igaz történet kiemelkedő teljesítményt nyújtó magyar emberekről, akik hittek igazukban, és akár győztek, akár elbuktak, mindig tisztességgel és konok következetességgel vállalták döntéseik következményeit.

Somlai Tibor – Székely Péter: Fent és lent

Pest-budai lépcsőházak 1835-1945

Somlai Tibor belsőépítész legújabb kötete egy sorozat negyedik darabjának tekinthető. Az első három könyv a XX. századi belsőépítészet különböző irányzatait ismertette. A Tér és idő a két háború közötti modern lakásbelsőkkel foglalkozott, a Távol és közel1945-től 1970-ig a belsőépítészeti irányzatokat vizsgálta, a Volt és nincs pedig 1900-től 1945-ig dolgozta fel a nagypolgári és arisztokrata enteriőröket. A mostani válogatás, a Fent és lent a legreprezentatívabb budapesti lépcsőházakat és előcsarnokokat mutatja be 1835-től 1945-ig – az egyszerű bérházakétól a pompás palotákéig. El-elhaladva egy-egy épület előtt sokszor nem is sejtjük, hogy már a kapun belépve milyen lenyűgöző látványban lehet részünk. Ezeknek a gyönyörű belső tereknek a világába nyújt bepillantást a kötet, ugyanabban a szubjektív hangnemben, mint a szerző előző kötetei.
Székely Péter fotóművész nagyszerű felvételei és a fotókhoz fűzött oldott hangú elemezések csaknem száz budapesti lakóház lépcsőházával ismertetnek meg bennünket.

Konyhaszótár

Alexandre Dumas szakácskönyve

„Midőn Dumasnál ebédeltem Doche, Dejazet, Mlle Leoni és többiek társaságában, jövet elhibáztam az ajtót és nem az igazit nyitottam. Meglepve állottam meg a küszöbön. A konyhában találtam magamat, és a szakács épen hatalmasan kavart valamely étek ingredientiákat egy lábasban. És e szakács köténynyel és felgyürt inggel, nem volt más mint maga Dumas, ki mikor kedves vendégei vannak, egy ételt mindig maga készít.”
Bulyovszkyné Szilágyi Lilla, színésznő (1858)

„Míg Olaszországban emigránskodtam, – ez épen tizenegy évig tartott, – abban a nagy szerencsében részesültem, hogy az öreg Dumas minden évben nálam töltött egypár hetet. (…) Ha nem dolgozott, akkor főzött, ez volt a szenvedélye. Legtöbbet adott a szakácskodásra. Egy nyársot talált fel, mely nem vízszintesen, hanem függélyesen forgott. Hidd el, – mondá sokszor, – e nyársra büszkébb vagyok, mint a Monte Christo regényemre. Nézzed, a tetejébe felhúzok egy kövér libát, a liba alá egy foglyot, a fogoly alá egy szalonkát, a szalonka alá egy fenyves rigót, – a liba zsírja öntözi a vadakat…”
Teleki Sándor, a vad gróf (1879)

„Gasztronómiai katedrális.”
Daniel Zimmermann, Dumas-biográfus (1993)

„Fontos alapmunka, s nem mellesleg egy könnyen olvasható igazi Alexandre Dumas-könyv – ezúttal d’Artagnan nélkül!”
Harmath Csaba gasztronómus, a könyv szakmai lektora

„A konyhaszótár hozzávalói: francia sárm, pikáns humor, csavargásokkal teli, kalandos múlt, pici cinizmussal fűszerezett irónia, áradó, romantikus stílus, féktelen mesélőkedv, farkasétvágy, gasztronómiai tudás, konyhai tapasztalat, kifi nomult ízlés és széles látókör. Ez a mű az európai gasztronómia Odüsszeiája.”
Cserna-Szabó András író, a könyv szerkesztője

Ruzsa György: Az ikonfestészet lexikona

Ruzsa György Az ikonfestészet lexikona című kötete hiánypótló szakmunka, amelyben részletesen megtalálhatjuk az ikonokkal kapcsolatos orosz és görög alapfogalmak magyarázatát. A szerző művében arra törekszik, hogy lexikonja ne legyen száraz és unalmas olvasmány, ugyanakkor a szakszerűség kívánalmainak is megfeleljen. Magát az ikont így definiálja: „Tágabb értelemben bizánci jellegű szentkép, szűkebb értelemben a keleti kereszténység táblaképe”, vagyis olyan kép, amelyet elsősorban fatáblára festettek. Teológiai szerepére is kitér, így például hangsúlyozza, hogy az ikon az emberi test feltámadás utáni, megdicsőült állapotát elővételezi, és a szentek arcát és alakját lelkies finomsággal mutatja be. A lexikon szócikkei között egy-egy hosszabb tanulmányt is találunk, amely például azt tárgyalja, hogyan inspirálta az ikon a 19. és 20. századi prózaírókat, köztük Makszim Gorkijt, aki „Inasévek” című művében egy ikonfestő műhelyt is bemutat. A szerző szomorú érdekességként arról is ír, hogy a kommunizmus éveiben kiadott „Kis szovjet enciklopédia” miként definiálta az ikont: „A keresztény istenek (sic!) és szentek ábrázolásának egyházi megnevezése”, amely „zavarja a dolgozók elmaradott rétegeit a szocia lizmus építésében”. Ez alapján érthető, miért várt a sztálini terror időszakában az ikonokkal foglalkozó tudósokra, köztük papokra szomorú sors, szibériai rabság és kivégzés. Közülük többről hosszabb tanulmányt találhatunk a kötetben, de jó néhány jelentős ikonfestő (Andrej Rubljov, Feofan Grek, Gyionyiszij stb.) munkásságáról is; részletes elemzés olvasható például Andrej Rubljov Ószövetségi Szentháromság-ikonjáról, amelynek láttán a mártírhalált halt Pavel Florenszkij atya, teológus így kiáltott fel: „Rubljov Szentháromsága létezik, tehát létezik Isten!” A kötetet mintegy 180 színes fotó teszi szemléletessé.

Shaolan: Chineasy

A kínai olvasás új módszere

A Chineasy egy olyan új vizuális módszer, amely megkönnyíti és élvezetessé teszi a kínai írásjegyek olvasását. A leggyakoribb írásjegyeknek – a nyelv építőelemeinek – elsajátítása révén az olvasó gyorsan megérti az alapelveket, illetve a legfontosabb szavakat, és bepillantást nyerhet a kínai nyelvbe és kultúrába.
Íme az első lecke: A 火, vagyis a ‘tűz’ egy építőelem. Egy vagy több másik írásjeggyel kombinálva összetett írásjegyet alkot, ilyen például a ‘tűzforró’ jelentésű 炎. Ha két vagy több önálló írásjegyet teszünk egymás mellé, kifejezéseket kapunk, ilyen például a 火山, vagyis a ‘vulkán’. Minél több építőelemet sajátítunk el, annál több írásjegyet és kifejezést tudunk létrehozni – ez teszi a Chineasy módszert végtelenül egyszerűvé!

Buzinkay Géza: Egy magyar úr a XX. században

Ney Ákos tartalékos tüzér főhadnagy első világháborús emlékezései és családi levelezése 1914-1918

A kötetben közölt írások és képek egy nagyrészt elfelejtett polgári réteg életformáját és gondolatait mutatják be abban a történelmi pillanatban, amikor világuk visszavonhatatlanul múlttá lett. A harctéri emlékezés és a levelek írói azt a sokoldalú érdeklődést, eszményt és emberi tartást testesítették meg, amelyet még a Monarchia idején sajátítottak el, és amelytől egy modern, európai szellemű Magyarország megteremtését remélték.
Ney Ákos (1881-1967), a kötet közreadójának nagyapja mérnök volt, a két világháború között a vasúti közélet egyik vezető szereplője. Az első világháborúban a galíciai fronton teljesített szolgálatot mint tartalékos tüzértiszt. Naplóját, illetve az abból egyidejűleg készített „emlékezését” a bevonulástól vezette egészen addig, amíg berendelték a Kereskedelemügyi Minisztériumba, ahonnan a Minisztérium képviselőjeként a bécsi Kriegsministeriumba delegálták. Az emlékirat egy irodalmi érzékenységű ember izgalmas írása: jelenetek és hadiesemények leírása; bajtársainak hosszabb-rövidebb jellemzése, portréi; lengyelországi szálláshelyeik bemutatása (saját rajzokkal és amatőr fényképekkel kísérve); eszmefuttatások, reflexiók a hadieseményekre, beiktatva néhány vers és vicc, anekdota. Az emlékezések mellett található egy „Kriegs-Notes 1914-15” feliratú jegyzetfüzet, az üteg tiszti és legénységi névsorával, muníció-jegyzékekkel, tárgyi és felszerelés-jegyzékkel stb.
A háborús hátország mindennapjait, problémáit, a hétköznapi élet átalakulását 114 levél – és az érintett családokat, személyeket és életformájukat bemutató gazdag és eddig ismeretlen fényképanyag – kelti életre. A levelezés a budai, a besztercebányai és a Vágújhely környéki, főként csejtei hétköznapokra vet fényt. Az 1914 ősze és 1918 vége között kelt levelek a védett jómód körülményeitől és csak a hírekben megjelenő háborútól a Felvidékről való menekülés előkészületeiig dokumentálják a történeti Magyarország megszűnését a mindennapokban.
Buzinkay Géza (1941) történész, az Eszterházy Károly Főiskola professor emeritusa, az irodalomtudományok kandidátusa. Fő kutatási területei: a magyar sajtó és újságírás története, illetve Budapest társadalom- és művelődéstörténete. Sajtótörténeti munkásságát Pulitzer Emlékdíjjal ismerték el. 1992-1996-ig a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója volt.

Svájc – Új Marco Polo

Kalandok és élmények 24 órába sűrítve. Ötletek és javaslatok, hogy kevés pénzből hogyan érezzük jól magunkat és hová menjünk vásárolni. Minden fejezet végén takarékos ajánlat.

Új fejezetek: zene, klubok, művészet és építészet, kulturális élet és étkezési szokások, minden fontos esemény, dátum és cím! Hasznos internet oldalak, interaktív térképek, telefonszámok és e-mail címek

Nagy képes történelmi világatlasz

Ez a remek történelmi atlasz 80 fejezetben ismerteti az emberiség történetét az ősember fejlődéstörténetétől egészen napjainkig. Több mint 300 térkép és 500 illusztráció teszi színesebbé és könnyebben érthetővé a kiváló olasz szakemberek által írt szöveget.

Az Atlasz korszakokra bontva tárgyalja a történelmet: az első nagy egység az ember eredetét és fejlődését, illetve az ókori kultúrák kialakulását mutatja be, a második pedig a Nyugatrómai Birodalom bukásától a reneszánsz és a humanizmus kezdetéig foglalja össze a legfontosabb eseményeket. Az újabb fejezetcsoport a felfedezésekkel kezdődik, és bemutatja a nagy nemzetállamok kialakulását, a forradalmakat, a világháborúkat – vagyis átvezet a modern koron. Végül külön fejezet foglalkozik évezredünk nemzetközi gazdasági és politikai helyzetével, az Európai Unió kialakulásával, növekedésével és nemzetközi szervezeteivel.

Az Atlasz zárófejezetében a látványos kronológiai táblázatok a történelem meghatározó és érdekes eseményeit helyezik egymás mellé, és így lehetővé teszik a párhuzamok felfedezését az egymástól távoli események között, nagyobb rálátást biztosítva ezzel a történelmi összefüggésekre.

Georg Klein: Üstökösök

Három öntörvényű élet

Új esszékötetében Georg Klein három kiemelkedő jelentőségű alkotó, a zeneszerző Bartók Béla, a genetikus Seymour Benzer és az orvosi Nobel-díjjal kitűntetett botanikus Barbara McClintock pályájának bemutatásával és munkásságának elemzésével nagyszabású szellemi kalandozásra invitálja az olvasót. A közös vonásokat keresi és mutatja fel a három öntörvényű életben, miközben a laikus számára is érthetővé teszi életművük úttörő jelentőségét, a genetikai és a molekuláris biológiai kutatások és eredmények lényegét. A szerzőt ugyanaz a szenvedély hajtja, mint hőseit: a gondolkodás szenvedélye, a művészet, a tudomány, a másik ember, a világ működése iránti olthatatlan érdeklődés.

[A zeneszerző] Vágytam rá, hogy megírhassam ezt az esszét, talán azért, hogy beszívhassam azt a tiszta levegőt, amely körülveszi Bartókot. Tudtam, hogy találhatok valamit Bartókban túl azon, amit minden nagy, halhatatlan zeneszerzőben megtalálhatok. A többiekhez hasonlóan Bartókot is a fenomenális zenei tehetsége teszi halhatatlanná. De az ő sajátos, félénk és magabiztos, előzékeny de hajlíthatatlan, halk szavú de a nácizmussal és az elnyomás más formáival szemben megalkuvás nélkül fellépő személyisége adja meg életműve végső formáját. És még valamit, túl az életművén. A példát, mindannyiunk számára. A példát, hogy mi még az ember, vagy mi lehet még az ember. [A genetikus] Egyáltalán nem érdekelte a vallás. Ennek ellenére a nagy zsidó ünnepeken eljárt a zsinagógába, apja iránti tiszteletből. Apja mellett ült a padban, de imakönyv helyett fizikakönyvet tartott az ölében. Apja úgy tett, mint aki nem látja, fia iránti tiszteletből. [A botanikus] Rhoades mindig ámulattal nyilatkozott arról, hogy McClintock mennyi mindent lát a mikroszkópban. Amikor ezt egyszer neki is elmondta, Barbara azt válaszolta: „Tudod, amikor egy sejtet nézek, akkor leereszkedem abba a sejtbe, belépek és körülnézek.”

Szabó Edit – Vető Gábor: Nagy séfkönyv

25 séf, 75 fogás

A könyvet fényképezte és tervezte: Vető Gábor

EGY IGAZI SZAKÁCSKÖNYV!
AZAZ: EGY KÖNYV, AMELY A SZAKÁCSRÓL IS SZÓL, NEM CSAK A FŐZTJÉRŐL.

Ráadásul nem is egy, mindjárt huszonöt kiváló séf mesél önmagáról, a sikerhez vezető útról, a hagyományokról és a megújulásról, a csúcsgasztronómia útjairól. Személyes történetüket szemkápráztató fogások illusztrálják: jól megválogatott alapanyagokból néha különleges eljárással, és mindig nagy műgonddal készült ritka ételek. Mégsem kell elbátortalanodnunk. Kövessük a receptúrákat, lessük el a mesterfogásokat. Kössük föl alaposan a… kötényt, és próbáljuk ki otthon is!

A 25 séf:
Bicsár Attila, Bíró Lajos, Dóczi György, Dudás Szabolcs, Feke Zoltán, Győrffy Árpád, Gyurik Gábor, Horváth Gábor, Horváth Szilveszter, Jahni László, Litmuszki Zsolt, Lőrincz György, Mogyorósi Gábor, Nánási Lajos, Palotai Csaba, Pataky Péter, Pesti István, Rosenstein Róbert, Ruprecht László, Sárközi Ákos, Schreiner Gábor, Takács Lajos, Varga Roland, Vomberg Frigyes, Wolf András

E. Kovács Péter: Zsigmond király Sienában

2008 után újabb kötettel jelentkezett a Corvina Kiadónál E. Kovács Péter. A Hétköznapi élet Mátyás király korában sikere után takaros vállalkozásba kezdett. Könyvet írt Luxemburgi Zsigmond sienai napjairól. Reményeink szerint a tudományos publikációk valamennyi ismérvét felvonultató monográfiát mind a szakma, mind az érdeklődők örömmel veszik a kezükbe. Közel hatszáz év távlatából az uralkodó sorsából kilenc hónap feltárása merészségnek tűnhet, de Klió követőinek ez a feladata. A szöveg elolvasása után el lehet dönteni, igaza van-e a szerzőnek. Valóban a történetírás az egyik legszórakoztatóbb szellemi játék?

Jaap Scholten: Báró elvtárs

Utazás az erdélyi arisztokrácia letűnő világában

Nem sokkal Nicolae Ceauşescu 1989. december 25-én történt kivégzését követően Jaap Scholten holland író későbbi feleségével egy ütött-kopott cabrióval nekivágott Kelet-Európának, hogy a Kárpátokon átkelve meglátogassa Bukarestben nagykövetként tevékenykedő nagybátyját. Az írót teljesen lenyűgözte az erdélyi táj szépsége, és később rendszeresen visszatért Európának ebbe a gyönyörű, de nehéz sorsú részébe.
Magyarországi és romániai utazásai során találkozott az egykor oly tekintélyes erdélyi arisztokrácia számos tagjával. Felkereste velük azokat a lakásokat – többnyire pincéket és sufnikat –, ahol a szocializmus alatt lakni kényszerültek, és járt azokban a munkatáborokban is, ahol annak idején kényszermunkát végeztettek velük. Scholten az egykori gazdag múltról és az üldöztetés borzalmairól faggatta őket. De találkozott a legfiatalabb nemzedék tagjaival is, és megkérdezte tőlük, mit szándékoznak tenni a kárpótlás keretében visszaszolgáltatott családi kastélyokkal és birtokokkal. Az így született izgalmas, megrendítő és felkavaró riportokat foglalja magába a Báró elvtárs, Scholten első dokumentarista munkája, amelyet 2011-ben a történelmi témájú könyveket díjazó Libris Geschiedenis Prijsszel tüntették ki Hollandiában.

Selmeczi Kovács Ádám – Janata Károly: A Duna-Ipoly Nemzeti Park

Magyar és angol nyelvű kiadvány

Varietas delectat – A változatosság gyönyörködtet. A régi latin mondás Magyarország tíz nemzeti parkja közül leginkább a kilencedikként alapított Duna-Ipoly Nemzeti Parkra igaz. Ez a természetvédelmi oltalom alatt álló terület a Kárpát-medence szívében, Budapesttől északra fekszik, és több helyen érintkezik a magyar-szlovák határral. Egyedülálló sokszínűségében a Börzsöny, a Pilis-Visegrádi-hegység, az Ipolyvölgy, valamint a Duna és szigetei alkotnak harmonikus egységet. A kedves olvasó egy olyan régóta várt, impozáns albumot vehet most a kezébe, amely ezt a tájat mutatja be.
A könyv sokak számára lehet értékes ajándék. Azoknak, akik még nem ismerik ezt a nemzeti parkot, ösztönzést adhat arra, hogy meglátogassák. Azoknak pedig, akik már jártak itt, szép emlékeket idézhet fel a kiadvány lapozgatása. Minden természetszerető ember könyvespolcán ott van a helye az albumnak, a bakancslistákra pedig tessék felírni: Vár a Duna-Ipoly Nemzeti Park!

Ünnepi ajánlataink:

Nikolaus Pevsner: Az európai építészet története

A kiváló művészettörténész Sir Nikolaus Pevsner (1902-1983) átfogó építészettörténeti munkáját a világ számos nyelvére lefordították, első megjelenése, 1943 után a szerző többször kibővítette, újabb és újabb országok építészetét emelve be a szövegbe. Az európai építészet története rengeteg kiadást élt meg, a magyar olvasók először 1972-ben vehették kezükbe, és azóta hazánkban is többször jelent meg, ez az ötödik, bővített kiadása. Népszerűségének titka tudományos szakszerűségén és a nem szakemberek számára is élvezhető és élvezetes stílusán túl megközelítésében rejlik: Pevsner az építészeti emlékeket mint egy-egy korszak szellemiségének (Zeitgeist) kifejezőit vette sorra, mindig ismertetve azt a történelmi szituációt, társadalmi és kulturális környezetet, amelyben az egyes remekművek megszülettek. Szemlélete szorosan kötődött a német szellemtudományokhoz, nem véletlenül, hiszen Németországban született, tanulmányait neves német egyetemeken végezte, előbb a drezdai Gemäldegalerie muzeológusaként, majd a göttingeni egyetem tanáraként dolgozott. Hitler hatalomra jutását követően kényszerült emigrációba, és Az európai építészet történetét a háború évei alatt már Nagy Britanniában, a Penguin Books kiadó felkérésére készítette el. A kiadó törekedett arra, hogy a legjobb szerzőkkel dolgozzon, kötetei alaposak, szakmailag kifogástalanok, ugyanakkor olvasmányosak is legyenek. Pevsner munkája minden elvárásuknak megfelelt, és elemzései ma sem veszítettek frissességükből. Világszerte az építészettörténet alapművének tekintik. Mivel a könyv utolsó bővítése óta több évtized telt el, az új kiadás utószavában Michael Forsyth építész, a University of Bath tanára összefoglalja az elmúlt ötven év irányzatait, és bemutatja a kortárs építészet kiemelkedő alkotásait. Az új kiadást bőséges jegyzetanyag, az építészeti szakkifejezések magyarázata, névmutató és helynévmutató teszi teljessé, 208 új, színes fotó és rajz, valamint 65 alaprajz illusztrálja.

Vadas József: A magyar iparművészet története

A századfordulótól az ezredfordulóig

A magyar iparművészet története a téma első átfogó összegezése, teljes körű és rendszerezett képet ad a XIX. század derekán kifejlődő iparművészet közel másfél évszázados hazai fejlődéstörténetéről, illetve vezető egyéniségeinek tevékenységéről. A szakma programját legtömörebben Pulszky Károly fogalmazta meg, még 1885-ben. Az Iparművészeti Múzeum első ,,őre” (főigazgatója) szerint: „A modern Magyarországnak modern magyarságra és modern iparművészetre van szüksége.” A szerző a fentiek szellemében járt el, amikor korszakról korszakra haladva, a mindenkori gazdasági-társadalmi fejlődés követelményei szempontjából elemzi-értékeli az iparművészet más-más nézetrendszerben fogant áramlatait, s mutatja be közel 240 kép kíséretében azok szuverén képviselőinek legfontosabb és legszebb munkáit.
Vadas József (sz. 1946) művészettörténész, kandidátus, a BKF egyetemi tanára. Fontosabb iparművészeti könyvei: A Művészi Ipartól az Ipari Művészetig (1979), Kassák, a konstruktőr (1979), Le Corbusier (1983), Nem mindennapi tárgyaink (1985), A magyar bútor 100 éve (1992), Biedermeier (2001), Empire (2003), Lehoczky János (2003), Art deco (2004), A magyar art deco (2005), Design felső fokon (2005), Modern és posztmodern (2006), A magyar konstruktivizmus (2007), Kovács Margit (2008), Németh Aladár (2009), Lengyel Lajos (2010), Király József (2013). Publicistaként évtizedek óta folyamatos krónikása a kortárs magyar iparművészetnek.

Gordon István: Gurulunk, repülünk…

Érdekességek a tudomány és a technika világából

Gordon István tudomány- és technikatörténeti kalandozásra hívja az olvasót. Az időnként nosztalgikus írások megidézik a tudomány nagy alakjait, akiknek életéből olyan epizódokat is megismerhetünk, amelyekről eddig még nem vagy csak keveset hallhattunk. De kirándulást tehetünk az autók birodalmába is, amely során megelevenedik előttünk a kétütemű kocsik világa, a szocialista korszak néhány autócsodájának története, választ kaphatunk arra, milyen járgányon utazott – utazik – a pápa, és nyomon követhetjük az autós sebességi rekordok alakulását is. Majd a levegőbe emelkedünk, és legendás repülőgépek históriájából kapunk ízelítőt. A szerző a világűrbe is elkalandozik, többek között olyan témákkal foglalkozva, mint a Marson lévő esetleges vízkészlet kérdése, vagy a Föld mágneses terének problematikája. Végül a kötet néhány írása a történelem és tudomány viszonyát érinti, kitérve a gőzgép megszületésének érdekes epizódjaira, vagy a XX. század kevésbé ismert, a történelem menetét is befolyásoló technika- és tudománytörténeti eseményeire.

Hargittai Balázs – Hargittai Magdolna – Hargittai István: Különleges elmék

Találkozás 111 híres tudóssal

Hargittai István, Hargittai Magdolna és Hargittai Balázs a 20. század utolsó és a 21. század első évtizedében több száz beszélgetést vett fel világhíres tudósokkal – fizikusokkal, kémikusokkal és orvosbiológusokkal. Ezeket a beszélgetéseket tekintélyes folyóiratokban és egy hatkötetes könyvsorozatban publikálták. Ezek közül választottak ki 111 beszélgetést, és azok legérdekesebb, mindenkit – nem csak tudósokat – érintő részleteit adják át itt az olvasónak. Ezek a tudósok korunk legkiválóbb elméi közé tartoznak, 68 köztük Nobel-díjas, de a többiek sem kevésbé jelentősek. Az Egyesült Államokból, Nagy-Britanniából, Kanadából, Franciaországból, Németországból, Izraelből, Oroszországból, Svédországból, Svájcból, Olaszországból, Ausztriából, Dániából, Hollandiából, Ausztráliából, Japánból, Taiwanról és Magyarországról származnak. A kiválasztott részletekben szóba kerülnek tudományos, egészségügyi, emberi, társadalmi, sőt még politikai témák is, mindez közérthető módon, megértésükhöz nincs szükség előismeretekre. Az olvasmányos beszélgetések egyszerre tájékoztatnak és szórakoztatnak.

• Lakberendezés – iparművészet témában PR-cikk elhelyezés