György Péter: A hatalom képzelete, Majtényi László: Romok ormán

Megjelent György Péter A hatalom képzelete
és Majtényi László Romok ormán című kötete

György Péter: A hatalom képzelete

Állami kultúra és művészet 1957–1980 között

Mennyire süllyedt a múlt mélyére az államszocializmus korszaka? Mintha az egész akkori világ egyszerre veszne el Muhi és Mohács messzeségébe, közben reflexei, szokásai a mai napig meghatározóak, sokszor anélkül hogy ezzel egyáltalán tisztában lennénk. György Péter új könyvében az emlékezet antropológusaként ered a közelmúlt nyomába; az 1957 és 1980 közötti időszak kulturális közegeinek hatalomjátszmáit, attitűdjeit és mentalitásait vizsgálja textusok és kontextusok együttes elemzésével. Mit tudunk kezdeni a Kádár-korban ünnepelt, megbecsült, mára azonban antikváriumok mélyén porosodó életművekkel? Mit kezdenek velünk ezek a szövegek és festmények? Miképpen közvetítette a kor absztrakt-pragmatikus ideológiáját a film? Milyen máig ható következményei vannak az akkori építészeti vitáknak? Milyen volt a kulturális és mindennapi tér abban a világban, amelyben olybá tűnt, megáll az idő?

Majtényi László: Romok ormán – Magyarország legújabb történetei

„A hazafi kézikönyve. Csöndes, de határozottan mondja: Éljen a jog!” (Esterházy Péter)

A romok, melyeknek ormán a szerző széttekint, a szétvert harmadik köztársaság romjai. A köztársaság egy jogi vázra épült, a neve alkotmány. Majtényi László – egyebek közt – jogász, hivatalból is dolga van az alkotmánnyal. De, mint e kötetből kiderül, az alkotmány az ő számára elsősorban nem szakmai, hanem világnézeti és erkölcsi kérdés. Arról van szó, hogy kik vagyunk mi együtt, a közös magyar állam polgárai; hogyan kell az államnak bánnia velünk és mindazokkal, akik a területén élnek, és hogyan kell nekünk egymással bánnunk. Lehet erről jogi bikkfanyelven is beszélni, de akinek fontos, hogy az állam szabad és egyenlő polgárok politikai közössége legyen, nem így beszél róla. Hanem a mindennapi élet gazdag, érzelmekkel telített nyelvén. Ha van hozzá tehetsége, az irodalom emelkedettebb nyelvén. Majtényit írói képességekkel áldotta meg a sors. Így a kötetet alkotó írások nemcsak arról tudósítanak, hogyan épültek föl – botladozva, de mégis – a köztársaság intézményei, aztán hogyan rombolták le őket, hanem arról is: hogyan éltük meg mi, magyar állampolgárok a keletkezés, az erózió és a pusztulás éveit. De legkivált: megfogalmaznak, őriznek és továbbadnak egy nagyszerű hagyományt, melyhez a magyar történelem még vissza fog kanyarodni. (Kis János)

György Péter

Író, esztéta, egyetemi tanár. 1980-tól az ELTE BTK Esztétika és Média Tanszékének munkatársa. 2010 óta a Művészetelméleti És Médiakutatási Intézet vezetője. Tudományos fokozatai: egyetemi doktori fokozat (esztétika, 1986), PhD (esztétika, 1995). DSc (filozófia 2006).

Vendégtanár volt: New School for Social Research, New York (1995-1996); New School for Social Reserach, New York (1997); New Shool for Social Research, New York (2001).

Számos könyve jelent meg: Az Európai Iskola (Pataki Gáborral közösen, 1984), Sztalinizmus a képzőművészetben (Turai Hedviggel, 1991), Az utánzatok városa (1992), Az elsüllyedt sziget (1993), Levél a Mesterhez (1994), A Média és a Művészet találkozása a boncasztalon (1995), Az ó-új világ (1997), Digitális Éden (1998), Gedő Ilka (Pataki Gáborral közösen, 1998), A Néma hagyomány (2000), Memex (2002), Az eltörölt hely – a Múzeum (2003) és A Kalinyingrád-paradigma (2009).

Több száz kritikája jelent meg különböző napi, heti- és havilapokban, valamint kb. 10 publikációja angolul, az alábbi lapokban: Philosophy and Social Criticism, Journal of Aesthetics and Art Criticism, Public Research, University of California Press. Részt vett számos nemzetközi konferencián, Londonban, New Yorkban, Ljubjanában, Pozsonyban, Firenzében, Kansas City-ben stb. Tagja a MÚOSZ-nak, valamint az American Society for Aesthetics, Szlovén Esztétikai Társaság és az IPI (International Press Institute) szervezeteknek.

Díja:
A Szépírók Társasága kritikusoknak járó díja (Az eltörölt hely – a Múzeum című könyvéért, 2004), Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (2008), Radnóti Miklós díj (2008), Alföld-díj (2010)

A Magvető Kiadónál megjelent művei:

Az ó-új világ (1997), Digitális Éden (1998), A néma hagyomány (2000), Memex (2002), Az eltörölt hely – a Múzeum (2003), A hely szelleme (2007), A Kalinyingrád-paradigma. Múzeumföldrajz (2009), Apám helyett (2011), Állatkert Kolozsváron – Képzelt Erdély (2013), A hatalom képzelete – Állami kultúra és művészet 1957–1980 között (2014)