A Magvető októberi újdonságai

Új könyvek – a Magvető Kiadó októberi könyvújdonságai

Lakatos István: Óraverzum

„A gépiek kegyelmezzenek nekünk!”

Óraverzum. Ősi, gigászi gépezet, fogaskerekek hajtotta, mechanikus naprendszer.
Mirkó, Seon királyának fia többnyire magányosan múlatja idejét a Fellegvár titkos folyosóin csatangolva. Egyetlen barátja a szórakozott, ám talpraesett nagynénje, Szaffi, aki szabadidejében hihetetlen masinákat bütykölget. A hétköznapok azonban izgalmasabbá válnak, amikor gőzhajók jelennek meg Seon egén. Szerte az Óraverzumból sereglenek a bolygóra, hogy megtekintsék az évszázad látványosságát, a légfelléreknek nevezett óriási lények vonulását. A betegeskedő Mirkót a felfordulás elől nagynénje egy szedett-vedett komédiás társulat rozzant hajóján a Holdra küldi, a nagyapjához – csakhogy a bolygót mozgató szerkezettel valami nincs rendjén, így könnyen lehet, hogy ami izgalmas kalandnak indult, lidércnyomássá változhat.
Lakatos István, Az Év Gyermekkönyve díjat nyert Dobozváros szerzője ezúttal is bebizonyítja, hogy fantáziája kimeríthetetlen. Második regénye egyaránt szól gyerekhez és felnőtthöz, mesél családról, kiüresedett emberi kapcsolatokról, eltemetett titkokról – mindezt sziporkázó humorral és sok-sok kalanddal.

Totth Benedek: Holtverseny

„Trainspotting az uszodában. Úgy vág szájba, hogy beleszédülsz.” – Dragomán György

Magyarország valamelyik elhagyatott, vidéki elkerülőútján egy kamaszokkal teli sportkocsi száguld a koromsötét éjszakában. Éppen elég fenyegető kezdet ez egy regényhez, de még így is váratlan, ami a folytatásban következik. Totth Benedek nem bánik kesztyűs kézzel sem regényalakjaival, sem az olvasókkal első könyvében. A kamaszregény, a krimi, a lélektani thriller és a fejlődési regény elemei keverednek ebben a különös, nyomasztó és olykor mégis humoros, kegyetlen, de nem öncélú prózában. Ha valaki a mai Magyarországra, s a benne meglehetősen elhagyatottan, néha boldogan, többnyire boldogtalanul, olykor szomorúan, de gyakrabban inkább dühösen ténfergő tizenévesekre ismer, nem téved nagyot. Mégsem a társadalomkritikán van a hangsúly, hanem a nagyon is személyes szembenézésen azzal a kamasszal, aki mi magunk is voltunk, vagy lehettünk volna ezen a sivár, nem vénnek való vidéken, ahol még a vaddisznók sem azok, amiknek látszanak.

Szijj Ferenc: Agyag és kátrány – Fényleírás

„könnyen labirintussá válhat a nap egyszerű története”

Szolgálaton kívüli vasúti épületek, üres vagonok, romos ipartelepek, sivár gyárudvarok, külvárosi utcák. Ember alig van ezekben a terekben. Pusztán a nyomai, ittlétének jelei tükröződnek a fény és az árnyék felületein. Szijj Ferenc kivételes új verseskötete megfigyelések, leírások, állapotrögzítések motivikusan összeálló sorozata a minket körülvevő világ vizuális szerkezetéről, a létezés kontrasztjairól és a látás fenomenológiájáról. Képei velünk maradnak, hangja továbbmorajlik. „Esik az eső és süt a nap, az árnyékok üveges fényben, / mint a frissen tört kátrány vagy szén, a napsütéses tárgyak / csillogó párafátylon át látszanak, gondolatban, miközben / nézem őket, kissé szét is esnek, vagy már össze se állnak, / a tűzfalak újrafakultak, a szokásos helyett ezúttal furcsa, / vigasztaló egyneműség, felhők vonulnak át az égen / egy színes képeslapról. Semmi sem biztos, de mindent / le lehet írni pontosan, és együtt az egésznek is van neve, / az sokat számít, pedig az ördög felesége, az milyen létező?”

Mesék boldog öregekről

Válogatta, szerkesztette: Boldizsár Ildikó

Mi kell a boldog öregséghez? Ezt a kérdést tette fel a kötet szerkesztője, amikor gyűjteni kezdte az idős emberekről szóló meséket. Boldizsár Ildikó meggyőződése, hogy a mesék minden élethelyzetben és életkorban képesek új tapasztalatokkal gazdagítani bennünket, s ez fokozottan igaz az öregkor meséire. Ha az ember idejében elgondolja, milyennek szeretné látni magát élete utolsó harmadában, lehetőséget teremt arra, hogy ehhez az elképzeléshez igazítsa napjait. Az öregkorra ugyanis éppúgy fel kell készülni, mint a felnőtté válásra, vagy az anyaságra és az apaságra. A kötet meséi úgy segíthetik ezt a „felkészülést”, hogy a történetekben szereplő apókák és anyókák követendő példát nyújtanak a mindennapok átrendezésére, a világhoz való viszony megváltoztatására. A boldog öregek tényként fogadják el az idő múlását, és felismerik a benne rejlő lehetőségeket. Megváltozik a fontossági sorrend életükben, és képessé válnak az előítéletektől és önbecsapásoktól mentes létezésre. Ráadásul életörömöt és leleményességet is lehet tanulni tőlük, hiszen tapasztalataik rendezgetése, szintetizálása közben sok olyan dolgot fedeznek fel, amire a fiatalabbaknak még nincs látásuk.
A Mesék-sorozat záró kötetét az idős embereken túl azoknak ajánljuk, akik boldog öregségre vágynak, és kíváncsiak rá, hogyan alakítható át az életük ennek érdekében. És persze azoknak, akik szeretnének maguk körül minél több boldog öreget látni, hiszen a hozzátartozókon is múlik, hogy milyen minőségben éljük át az élet délutánját.

Anna Gavalda: Édes életünk

Labirintusok és kijáratok, avagy minden problémából van kiút
Fordította: Tótfalusi Ágnes

Mathilde 24 éves. Hivatalosan művészettörténet szakos egyetemi hallgató. Valójában a sógorának dolgozik, és a munkája leginkább abban merül ki, hogy álnéven kommentelget különböző honlapokon. A nagyvárosi fiatalok tipikus életét éli. Bulizik, pasizik, lazul. Aztán egyszer elhagy egy tekintélyes összeget, és ez – különösképpen a pénzt megtaláló férfi – megváltoztatja az életét.
Yann 26 éves. Bár egyetemet végzett, egy bemutatóteremben dolgozik, ahol kis koreai háztartási robotokat prezentál az érdeklődőknek. Már két éve él együtt a barátnőjével, akivel egyre hűvösebb a viszonya. Egy majdhogynem vadidegen házaspárral kell elbeszélgetnie, hogy rájöjjön, valamit nagyon elrontott az életében.
Hogy mi a közös a két párizsi fiatalban? Nem találják a helyüket, és lassan már elmenne mellettük az élet a maga kihívásaival, amikor…
Anna Gavalda két – egymáshoz lazán kapcsolódó – kisregénye szórakoztatóan és elgondolkodtatóan szól a 21. századi fiatalok égető problémáiról, két kor- és kórtörténetet nyújtva az olvasónak. Hősei kiútkeresők, vagy nagyobb szavakkal: az élet értelmét kutatják.

Cormac McCarthy: A síkság városai

A vadnyugat alkonya
Fordította: Galamb Zoltán

Maguknak való cowboyok, akik ritkán szólalnak meg, de ha igen, annak súlya van. A magányos emberek bajtársiassága, leleményes és megszokhatatlan összhangjuk a természettel és otthonos idegenkedésük az úgynevezett civilizációtól. Az erőszak kíméletlen élessége. A Határvidék-trilógia záró darabjában, A síkság városaiban minden benne van, amiért Cormac McCarthyt nagyra tartják tisztelői: a vadnyugat alkonya elemi erejű, egyszerre realista és mégis jelképessé váló ábrázolásának lenyűgöző eszköztára.
A Vad lovak és az Átkelés című könyvekben megismert cowboyok, John Grady Cole és Billy Parham története A síkság városaiban végzetszerűen fonódik egybe. Az Egyesült Államok déli határvidékén játszódó történetben múlt és jelen, Amerika és Mexikó konfliktusos találkozása szikrázik fel. Vajon eleve elrendeltek-e a történeteink, vagy a barátság és a szerelem kötelékei újraírhatják-e a sorsunkat? McCarthy kíméletlen és lenyűgöző tablót nyújtva keresi a választ a Határvidék-trilógia megrendítő fináléjában.

A Magvető Kiadó októberi utánnyomásai

Cormac McCarthy: Nem vénnek való vidék
Új ár: 3290 Ft
Cormac McCarthy: Az út
Ár: 2990 Ft
Cormac McCarthy: Véres délkörök
Ár: 3990 Ft
Spiró György: Álmodtam neked
Ár: 3490 Ft
Szerb Antal: A Pendragon legenda
Ár: 2990 Ft
Szerb Antal: Utas és holdvilág
Ár: 2990 Ft
Tóth Krisztina: Pixel
Ár: 2490 Ft
Mesék anyákról
Ár: 2990 Ft
Mesék apákról
Ár: 2990 Ft
Mesék nőkről férfiaknak
Ár: 2990 Ft
Mesék férfiakról nőknek
Ár: 2990 Ft